Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1981

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottsága moszkvai tanácskozásáról

KÖZLEMÉNY A KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA 15 MOSZKVAI TANÁCSKOZÁSÁRÓL 1981. október 13. és 15. között Moszkvában megtartotta 101. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök-helyettesek vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Zbigniew Madej, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Nicolae Constantin, a Szovjetuniót Nyikolaj Talizin, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében a Végrehajtó Bizottság munkájában részt vett Szlobodan Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (a kormány) tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellett. Jelen volt a tanácskozáson Nyikolaj Feggyejev, a KGST titkára. A Végrehajtó Bizottság ülésén Marjai József elnökölt. Az ülés részvevői a testvérpártok vezetőinek 1981-ben megtartott krími találkozóin létrejött megállapodások és a KGST XXXV. ülésszakán született határozatok szellemében meghatározták azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja, hogy elmélyítsék a tagországoknak az anyagi termelésben folytatott együttműködését. Elhatározták, hogy meg kell gyorsítani több fontos, korszerű gép és berendezés közös kifejlesztését, biztosítani kell ezek közös gyártását. A következő ötéves terv első éveiben meg kell kezdeni ezeknek a gépeknek és berendezéseknek a tagországok közötti kölcsönös szállítását. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a fűtőés nyersanyagproblémák távlati megoldását szolgáló együttműködés irányait, a tagországok közösen előrejelzéseket készítenek nyersanyag- és energiatermelő ágazataik fejlődéséről. A Végrehajtó Bizottság meghallgatta a KGST gépipari és mezőgazdasági állandó Bizottságainak tevékenységéről szóló jelentéseket. Megállapította, hogy a gépipari együttműködés elősegítette a tagországok gép- és berendezésigényeinek jobb kielégítését. A KGST-tagországok többségében a gépgyártás a népgazdaság egyik vezető ágazatává vált. Gépipari importirényeik több mint kétharmadát jelenleg a kölcsönös szállításokból elégítik ki a tagországok. Az egymásnak szállított gépek és berendezések egyharmada a szakosított gyártás keretében készült termék. A KGST-országok kommunista és munkáspártjainak kongresszusain a gépgyártás minőségileg új szintjének eléréséről hozott határozatokból kiindulva a Végrehajtó Bizottság javasolta a tagországoknak, hogy az 1981—1985 közötti időszakban erőfeszítéseiket a következő területekre összpontosítsák: az élenjáró technikák és technológiák kifejlesztésére és használatbevételére, a termelés anyag- és energiaigényének csökkentésére, a szakosított gyártásban készülő termé-