Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1981
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Augusztus - A Magyar Népköztársaság Kormányának válasza a társadalmaknak és békés életre való felkészítéséről szóló ENSZ-nyilatkozat végrehajtásáról
tartalmazzák — egyebek között - a háborús uszítás, a fajgyűlölet, stb. elleni szigorú fellépés jogi alapjait is. Minthogy a Nyilatkozat különös fontosságot tulajdonít „az ifjú nemzedékek békés életre való felkészítése feladatának", e helyütt is szükséges kiemelni két jogszabályt, amelyek az egész nép, különösen az ifjúság nevelésére vonatkoznak: — az 1971. évi IV. törvényt az ifjúságról és — az 1976. évi V. törvényt a közművelődésről. Megemlítendő továbbá, hogy a Magyar Népköztársaság részese több olyan nemzetközi szerződésnek is, amely közvetlenül érinti a Nyilatkozat tárgyát, például: — A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966); — A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egységokmánya (1966); — Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről (1966); — Az oktatásban alkalmazott megkülönböztetésről szóló Egyezmény (1960); valamint — Egyezmény a diszkriminációról (az alkalmazás és a foglalkoztatás terén) (1958). * A társadalmaknak a a békés életre való felkészítése terén rendkívül fontos, természeténél fogva alapvetően fontos a gyermekek és az ifjú nemzedékek felkészítése a békés életre, a nemzetközi megértésre és a békés együttműködésre. Miként az előző részben felsorolt tényekből világosan kitűnik, a magyar állam több mint három évtizedes eredmény-táblázata önmagáért szól. A magyar Kormány békeszerető, együttműködésre törekvő külpolitikája szintén közismert és - szerénytelenség nélkül megállapítható — az Egyesült Nemzetek Szervezése által is elismert A béke, a barátság, a nemzetköziség, az együttműködés nemcsak a magyar Kormány külpolitikájának sarkövei. Ugyanezek a nemes célok képezik alapját a Magyar Népköztársaság belpoHtikájának, az országban folyó szocialista építésnek, a magyar nép gondolkodásmódját és szemléletét formálni hivatott széles körű tevékenységnek, a gyermekek és a fiatalok nevelésének is. Az állami oktatás minden szintjén, az óvodától a szakmunkásképző iskolákon át a felsőoktatási intézményekig, minden iskolatípus nevelési-oktatási terve kellő lehetőséget ad és bőséges anyagot tartalmaz az említett elvek és célok jegyében történő nevelésre, a békére nevelésre. Az állam oktatási és nevelési szervei nagy gondot fordítanak arra, hogy a tanterveket, a tananyagot, az oktatási módszereket és eszközöket szüntelenül tökéletesítsék. A barátság és az együttműködés sajátos, örvendetesen fejlődő területe a tankönyvek és a tananyagok rendszeres kicserélése és egyeztetése egyre szélesebb körben. Elsősorban a történelem és a földrajz oktatása terén van nagy igény erre. Egymás