Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1980

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszuson (Részletek)

irányuló propaganda kampányt folytatnak, és az enyhülés ellen lépnek fel; a moszkvai olimpia elleni fellépésük is ezt a célt szolgálja. Ami Afganisztánt illeti, mindenki tudja, hogy a törvényes afgán kormány a külső fenyegetéssel szemben a két ország közötti érvényes szerződés alapján katonai segítséget kért, és ezt a Szovjetunió — a nemzetközi joggal összhangban — meg is adta. A Szovjetunió már világosan kifejezésre juttatta, hogy ha a segítségkérés és segítségnyújtás okai megszűnnek, kész csapatainak Afganisztánból való kivonására. A nemzetközi helyzetet reálisan, a valóban meghatározó tényezőket és tényeket figyelembe véve kell megítélni. A második világháborút követően kialakult hidegháborús korszak káros és veszélyes jelenségeit felismerve, a beszámolási időszakban ült össze a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési tanácskozás Helsinkiben. Ez az eredményes tanácskozás, amelyen 33 európai állam, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada legfelelősebb képviselői ajánlásokat fogadtak el, számottevően hozzájárult a nemzetközi helyzet enyhüléséhez, az ott képviselt államok sokoldalú kapcsolatainak fejlődéséhez, és kedvező hatással volt a világ más térségeire is. A jelenlegi nemzetközi feszültségek előidézői valójában azok a különböző, a fegyverkezésben érdekelt, békeellenes, a társadalmi haladással szemben álló imperialista erők, amelyek nyomban Helsinki után fokozták támadásukat az enyhülés irányzatával szemben. Ezek az imperialista körök szeretnék megbontani a két világrendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt, és az a céljuk, hogy katonai fölényre tegyenek szert. Ezt világosan jelezte már a közel-keleti helyzet rendezésére vonatkozó közös szovjet-amerikai állásfoglalás figyelmen kívül hagyása, s még inkább a NATO 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások növeléséről, valamint 1979. évi brüsszeli határozata, amely új, közép-hatósugarú rakéták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. A feszültséget növelik azok az újabb törekvések, amelyek az imperializmus katonai jelenlétének további kiszélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. Mindez súlyos veszélyt jelent nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjére, és kedveztőlenül hat az enyhülés további alakulására. A nemzetközi feszültséget növelik a kínai vezetők külpolitikai lépései is. Nacionalista, hegemonista törekvéseiktől vezetve, a kínai nép valódi érdekeit figyelmen kívül hagyva, nyíltan együttműködnek a nemzetközi imperializmus szélsőséges, agresszív köreivel. Népünk határozottan elítélte a szocialista Vietnam elleni kínai agressziót, amely nemcsak a vietnami és kínai népnek, hanem a szocializmus általános érdekeinek is súlyos károkat okozott. A nemzetközi helyzet kiélezésére, egy újabb fegyverkezési hullám elindítására törekvő imperialista körök tévednek számításaikban, amikor katonai fölényük kivívását, elvesztett pozícióik visszaszerzését tervezgetik. A történelem nagy tanulsága, hogy az imperializmus igája, a kapitalista kizsákmányolás alól felszabadult népek minden körülmények között megvédik vívmányaikat. A Szovjetunió, a szocialista országok békét akarnak, és éppen ezért minden szükséges lépést megtesznek szabadságuk, függetlenségük, szocialista vívmányaik védelméért, békés építő terveik valóra váltásáért.