Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1979
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Puja Frigyes külügyminiszter beszéde az ENSZ Közgyűlésének XXXIV. ülésszakán
1979-ben üljön össze az érdekelt államok politikai szintű konferenciája. A Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottsága megbízásából a helsinki értekezlet résztvevőihez Magyarország juttatta el ezt a nagy fontosságú javaslatot. Elutasító állásfoglalást eddig nem tapasztaltunk, néhány áUam támogatólag nyilatkozott. Várjuk a többi érintett ország kedvező reagálását, javaslatát is. Abból kiindulva, hogy a Záróokmány ajánlásai leginkább az országok kétoldalú kapcsolatainak szférájában realizálhatók, a Magyar Népköztársaság új elemekkel egészítette ki 19 nyugati országnak 1977-ben tett konkrét javaslatait. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy országunk és számos nyugati ország kétoldalú kapcsolatai érezhetően javultak. Az Európai Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésszakán megállapodás jött létre a környezetvédelemre vonatkozó összeurópai tanácskozás ez évi öszszehívásáról, valamint az energetikai tanácskozás előkészítésének megkezdéséről. Ez is jól szolgálja a madridi tanácskozás előkészítését. A nemzetközi béke és biztonság megőrzése, az egész emberiség jövője szempontjából alapvető fontosságot tulajdonítunk a leszerelésnek. Ez a magyarázata annak, hogy aktívan kivesszük a részünket a különböző fórumokon folyó leszerelési tárgyalásokból és a bilaterális találkozókon is igyekszünk elősegíteni azok eredményességét. Amellett, hogy teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió, a szocialista közösség országainak leszerelési javaslatait, készek vagyunk minden más indítvány megvizsgálására is. Alapvető követelménynek tartjuk, hogy az államok biztonsága a leszerelési folyamat egyetlen szakaszában, egyetlen részintézkedése következtében sem gyengülhet, s hogy a megállapodások az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon és a kölcsönösségen alapuljanak. Kormányom melegen üdvözölte a második SALT-megállapodás aláírását. A szerződés aláírásának és mielőbbi hatályba lépésének a jelentősége — a nemzetközi légkörre gyakorolt pozitív hatásán túl — elsősorban abban áll, hogy megteremti az alapot az újabb előrehaladásra, a stratégiai fegyverzet további korlátozására, majd csökkentésére. Meggyőződésünk, hogy a genfi leszerelési bizottságban is előbbre lehetne jutni több kérdésben, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés problémakörében. Megfelelő alapul szolgálnak ehhez a szocialista országok javaslatai. Szeretném példaként említeni a bizottság ez évi ülésszakán benyújtott közös szocialista javaslatot a nukleáris leszerelésről, a nukleáris fegyverek előállításának beszüntetéséről, a felhalmozott készletek fokozatos megsemmisítéséről. Utalok arra a szocialista egyezménytervezetre is, amely a nem nukleáris országok biztonságát szavatolná a nukleáris fegyverek használatával, illetve az azzal való fenyegetéssel szemben. Határozott álláspontunk, hogy gátat kell emelni az új tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének. Kormányom üdvözli a radiológiai fegyverek eltiltására irányuló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által különkülön beterjesztett nemzetközi egyezménytervezetet. Reméljük, hogy a Közgyűlés elősegíti a tárgyalások alkotó légkörben való folytatását és a leszerelési bizottság a következő ülésszakán befejezi a végleges egyezménytervezet kidolgozását. Ezt a célt szolgálják azok a javaslatok is,
