Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1979

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Aczél Györgynek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, az az Olasz Kommunista Párt XV. kongresszusán részt vett pártküldöttség vezetőjének felszólalása Brescia város nagygyűlésén

mellett élés valóban mást, többet jelentsen, mint egyszerűen a háború nélküli életet. A béke, a békés egymás mellett élés igazi értelme, politikai haszna és hatása akkor érvényesül igazán, ha nem marad pusztán elvi dekrétum, ha a világ mind nagyobb része érdekeltté válik gyakorlati megvalósításában, lehetőségeinek kiaknázásában. Ezért is szorgalmazzuk és támogatjuk mi a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági, műszaki, tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok megteremtését és fejlesztését a Föld valamennyi országa között. Ezért tartjuk ma is a helsinki értekezletet és megállapodást az egész világ számára történelmi tanulságul szolgáló eseménynek. Ám ahogy Helsinki fölerősítette és egymáshoz vezette az enyhülés híveit, fölerősítette és ellentámadásra serkentette annak ellenfeleit is. Beszédes példája ennek az a rágalomhadjárat is, amit az emberi jogok védelme ürügyén a szocialista országok ellen indítottak éppen azok, akik az emberi jogok megsértésében a legsúlyosabb felelősséget viselik, akiktől éppen mi kérhetnénk számon nemcsak az emberi jogok, hanem a puszta emberi élet nagyobb tiszteletét is. Mit tartunk mi meghatározónak, döntő tényezőnek az enyhülés ellenfeleivel vívott világméretű küzdelemben? A haladás nemzetközi erőinek, mindenekelőtt a kommunista és munkáspártoknak az összefogását, internacionalista szolidaritását. Hatalmas erőt jelent ma a béke szempontjából a szocialista világrendszer, a tőkésországok nagyszerűen harcoló munkásosztálya, a volt gyarmati népek antiimperialista küzdelme. Kétségbevonhatatlan igazság, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom biztatást adott az elnyomottaknak : bebizonyította, hogy igenis meg lehet változtatni a világot. Ennek hatására, valamint a fasizmus felett aratott győzelem eredményeként, amelyben elévülhetetlen érdeme van a Szovjetunió áldozatos küzdelmének, az ellenállási mozgalmak hősies harcának, ma a burzsoá reakció nem teheti azt szabadon, amit akar. Minőségileg új korszakba jutott a világ. Ez az új korszak a proletár internacionalizmussal szemben is új követelményeket támaszt. A kommunista pártok, a munkásosztály pártjai még inkább a nemzetek pártjaivá is lettek, és ezáltal kettős a felelősségük. Felelősek az adott országért, és felelősek a haladás ügyét szolgáló nemzetközi összefogásért. Hangsúlyoznunk kell, hogy az internacionalizmus és szolidaritás semmiképpen sem volt és ma sem gátja annak, hogy a szocializmus erői, a kommunista és munkáspártok nemzeti sajátosságaiknak megfelelően eltérő módszereket alkalmazzanak a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet különböző területein, hogy sajátos utat kövessenek szocialista társadalmi céljaink elérésében. Meg kell erősítenünk azt az egységet, ami összefűzi a kommunista pártokat. Olyan egységre van szükség, amely lehetővé teszi a szocializmus győzelmét, a szocialista építést és nem gátolja, hanem segíti az alkalmazkodást a sajátos nemzeti körülményekhez. Nem engedhetjük meg, hogy a burzsoázia az ellentétek, a különbözőségek hangsúlyozásának és kiélezésének útjára kényszerítsen bennünket. A pártok közötti együttműködés nem zárja ki a vitákat, az alkotó esz-