Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Puja Frigyes külügyminiszter beszéde az ENSZ Közgyűlés XXXIII. ülésszakán

éves áldozatos harcban vívta ki jogát a békés, független életre. Változatlanul szükségesnek tartjuk az ENSZ és a nemzetközi szakosított szervezetek segítségét, hogy a vietnami nép mielőbb begyógyíthassa háborús sebeit. Még mindig nincs előrehaladás a koreai kérdés rendezésében. Kormányom változatlanul támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország békés egyesítésére irányuló törekvéseit. Az idei ülésszaknak ismét szembe kell néznie a rendezetlen ciprusi helyzettel. A magyar kormány változatlanul azt vallja, hogy tartós rendezést csak a Ciprusi Köztársaság függetlenségének és el nem kötelezett politikája tiszteletben tartásával, valamint a két népközösség egyenjogúságának és érdekeinek kölcsönös biztosításával lehet elérni. Országom természeti és gazdasági adottságai következtében az átlagosnál jobban érdekelt olyan nemzetközi gazdasági együttműködés megteremtésében, amely mentes mindenfajta diszkriminációtól, a kapcsolatok szélesedését gátló tényezőktől. Kormányom támogatja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átrendezését, az ENSZ Közgyűlés VI. rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatokban, valamint az államok gazdasági jogait és kötelezettségeit tartalmazó karfában foglalt elvek alapján. A Magyar Népköztársaság nagy fontosságot tulajdonít a szociális problémáknak és az emberi jogi kérdéseknek. Ügy véljük, e témák tárgyalása az ENSZ-ben lehetőséget nyújt arra, hogy további lépéseket tegyünk a gyarmati és faji elnyomás különböző formáinak végleges megszüntetésére, a társadalmi igazságtalanság, a világ számos országában még mindig pusztító éhség és nyomor felszámolására. Helyeseljük, hogy az ülésszak foglalkozik a nemzeti jövedelem méltányos elosztásának szerepével a gazdasági és szociális fejlődés előmozdításában. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti jövedelmet alapvetően békés, gazdasági építésre, a munkához való jog gyakorlati érvényesülése feltételeinek megteremtésére, a néptömegek anyagi, egészségügyi, szociális és kulturális ellátottságának javítására kell felhasználni. A dolgozók által megtermelt javaknak elsősorban e réteg életszínvonalának emelését kell szolgálniuk. Csak ez teszi lehetővé a társadalmi igazságosság — az Alapokmányban is rögzített — elvének valóra váltását, az emberi jogok kiteljesedését. Hazánk az emberi jogok tényleges tiszteletben tartása érdekében megvalósuló nemzetközi együttműködésben a maga részéről az ENSZ Alapokmánya szellemében a helsinki Záróokmányban foglaltaknak megfelelően kíván részt venni és ezt várja el másoktól is. Éppen ezért kormányom visszautasít minden olyan kísérletet, amelynek az a célja, hogy az emberi jogok védelmének ürügyén beavatkozzon a más országok belső joghatóságába tartozó ügyekbe. Az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében történő jogos nemzetközi fellépést továbbra is meg kell különböztetni az olyan politikai kampányoktól, amelyek célja a hidegháborús konfrontáció felújítása.