Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - A Magyar Népköztársaság kormányának állásfoglalása a nemzetközi biztonság erősítéséről szóló nyilatkozat végrehajtásával kapcsolatban

lárdítása szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a Szovjetunió azon egyoldalú kötelezettségvállalását, hogy sohasem alkalmaz nukleáris fegyvereket olyan államokkal szemben, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek előállításáról, megszerzéséről és területükön nem tárolnak ilyen fegyvereket. A magyar kormány véleménye szerint a Szovjetunió elébe ment a nem nukleáris országok kívánságainak azzal a javaslatával is, hogy kész erről kétoldalú megállapodást kötni bármely nem nukleáris anammal, valamint azzal a felhívással, hogy más nukleáris hatalmak is vállaljanak hasonló kötelezettséget. A magyar kormány a legteljesebb mértékben támogatja a Szovjetunió által benyújtott dokumentumban foglalt javaslatok megvalósítását és kész részt venni az arra irányuló erőfeszítésekben. A Magyar Népköztársaság mint európai szocialista ország megkülönböztetett figyelmet szentel az európai biztonság és együttműködés kérdéseinek. A helsinki Záróokmányt aláíró államok képviselőinek belgrádi találkozóján nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a részt vevő államok konstruktív szellemben áttekintsék a Záróokmány ajánlásai végrehajtásának eredményeit, tapasztalatait, kijelöljék a további teendőket. Az adott nemzetközi helyzet körülményeit figyelembe véve a magyar kormány egészében pozitívan értékeli a belgrádi találkozó végeredményét, mivel azon kifejezésre jutott a részt vevő országok elkötelezettsége az európai enyhülés folyamatának folytatása mellett. Törekedni fog arra, hogy az ott szerzett tapasztalatok felhasználásával a Belgrádban elhatározott további találkozókon és megbeszéléseken fokozottabb ütemű előrehaladás történjék az európai biztonság és együttműködés útján. A Magyar Népköztársaság kormányának határozott meggyőződése, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdításának lényeges eleme az államok közötti bizalom és együttműködés légkörének további erősítése. Ennek kapcsán megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elve fokozott érvényesülésének. A magyar kormány beavatkozásnak tekint minden olyan cselekményt is valamely állam részéről, amellyel más állam belső rendjébe bármilyen formában való beleszólást kíván magának biztosítani. Beavatkozásnak tekintendő egyebek között az is, amikor felelős államférfiak megnyilvánulásaik útján beleszólást követelnek egy másik ország belső rendjébe, így például egy másik állam kizárólagos joghatósága alá tartozó kérdésekben támadják ezen állam politikai, társadalmi rendszerét. Különösen súlyosan esik ez latba, amikor ezt egy állam politikai módszerévé, irányvonalává teszik. Az Дуеп megnyilvánulások bevallott, vagy be nem vallott célja politikai, gazdasági nyomás gyakorlása, ellenséges hangulat szítása. Ilyen politikai gyakorlat folytatása megronthatja a nemzetközi légkört, hátráltathatja az előrehaladást a nemzetközi politika létfontosságú kérdéseinek megoldásában. A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet, az enyhülési folyamat elmélyülése egyre nagyobb lehetőségeket biztosít a fejlődő országoknak az előttük álló hatalmas problémák megoldásában, jogos politikai és gazdasági törekvéseik érvényesítésében. A politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítése elősegí-