Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A KGST-tagállamok kormányfőinek nyilatkozata
magunk részéről, mivel érdekeltségünk igen nagy, készek vagyunk e munkában aktívan közreműködni. ... A közeljövőben az 1981—1985. évi tervek koordinálása döntő szakaszába érkezik, igen fontos, hogy a célprogramokból adódó együttműködési feladatok a két- és sokoldalú tervkoordináció során napirendre kerüljenek, és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének feltételei egyúttal beépüljenek az országok népgazdasági terveibe. Ez annál is fontosabb, mivel a nyersanyagok, energiahordozók, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, valamint gépszükségletek kielégítésének mértéke döntően meghatározza gazdasági fejlődésünk lehetséges dinamikáját. ... Az országaink között megvalósuló gazdasági együttműködésnek — a többi között — az az alapvető előnye, hogy az egyes tagállamok stabilan építhetnek rá, mint a fejlődés megalapozásának fontos nemzetközi feltételére. Ezen a téren nagy jelentőségűek azok a szerződések, amelyek öt évnél hosszabb időszakra szóló termelési együttműködést és kölcsönös áruszállításokat irányoznak elő. A magyar népgazdaság számára különös jelentőségűek azok az öt évnél hosszabb időszakra szóló szállítási szerződések, amelyeket a Szovjetunióval kötöttünk. A magyar—szovjet együttműködésben jelenleg 47 hosszabb lejáratú államközi megállapodás van érvényben, s közülük 19 öt évnél hosszabb időszakra szól. Ezek a megállapodások igen fontos szerepet töltenek be gazdaságunkban, és kedvezően befolyásolják a termelési szerkezet alakulását. Arra van szükség, hogy a stabilitás megőrzése mellett együttműködésünk rendszerének minden elemét alkalmassá tegyük arra, hogy növeljük a gyorsan változó külső körülményekhez való alkalmazkodási képességet. .. . Gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésének feladatairól szólva: az együttműködéssel szemben támasztott követelmények megkívánják a közgazdasági eszközrendszernek, valamint a KGST külső kapcsolatainak továbbfejlesztését is. Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésünket, hogy tanácskozásunk tovább erősíti közösségünk gazdasági együttműködését, a célprogramokban körvonalazott együttműködési lehetőségek konkretizálása és megvalósítása új lehetőségeket tár fel a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásához. A KGST-TAGÁLLAMOK KORMÁNYFŐINEK 29 NYILATKOZATA A KGST XXXII. ülésszaka jóváhagyta az energia, fűtő- és nyersanyagok, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a gépipar területére vonatkozó együttműködés hosszú távú célprogramjait. Ezek a programok a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak azon határozatai értelmében készültek, amelyek a Tanács tagállamai közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére vonatkoz-