Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1977

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Közlemény a KGST XXXI. ülésszakáról

létesítésének, a KGST-tagországok közötti szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja. A KGST komplex programjának megvalósítása során, minden egyes szocialista állam gazdaságának növekedésével párhuzamosan egyre átfogóbban nyilvánul meg a testvéri országok nemzetgazdaságai közötti kapcsolatok elmélyülésének törvényszerű folyamata, gazdasági fejlődési szintjük fokozatos kiegyenlítődése. E feladatok megoldásában fontos szerepet játszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — az a nemzetközi szervezet, amely biztosítja a valóban egyenjogú gazdasági együttműködést. A kommunista és munkáspártok kongresszusai által kitűzött feladatokat teljesítve, a KGST-tagországok népei magabiztosan megkezdték az új ötéves terv teljesítését. Nemzeti jövedelmük az elmúlt évben 5,5 százalékkal, az ipari termelés volumene 5,9 százalékkal emelkedett, fokozódott a dolgozók anyagi jóléte és életük kulturális szintje. Továbbra is sikeresen fejlődnek a KGST-tagországok külgazdasági kapcsolatai. A tagországok közötti kölcsönös árucsere 1976-ban 11,2 százalékkal növekedett, a gépgyártás szakosított és kooperációs termékeinek exportja egy év alatt 51 százalékkal nőtt, a gépek és berendezések összexportjában való részesedése elérte a 35 százalékot. A KGST-tagországok alkotó tevékenysége egyre jobban megerősíti a szocializmust mint a világ fejlődésének és a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere demokratikus alapokra történő áthelyezésének döntő tényezőjét. A szocialista országok átfogó támogatást nyújtanak a gyarmati iga alól felszabadult országoknak, az imperialista kizsákmányolás teljes felszámolásáért, önrendelkezési joguk biztosításáért vívott harcukban, a nemzetközi életben következetesen érvényre juttatják a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés, valamint az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés alapelveit. Az ülésszak megerősítette a szocialista országok eltökéltségét arra, hogy szakadatlanul erősítik nemzetközi szolidaritásukat. Az ülésszak áttekintette a Végrehajtó Bizottságnak a KGST XXX. és XXXI. ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolóját. Jóváhagyta a Végrehajtó Bizottságnak, valamint a KGST más szerveinek a tevékenységét, amelyet a KGST-tagországok együttműködése további elmélyítésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja és a KGST XXX. ülésszakán hozott határozatok megvalósításával kapcsolatos munkák megszervezésében és végrehajtásában fejtettek ki. Nagy jelentőséget tulajdonítva a KGST-tagországok közötti együttműködés hosszú távú, a komplex programot konkretizáló célprogramoknak az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban, az ülésszak megvitatta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által készített, e célprogramok kidolgozásáról szóló beszámolót. Az ülésszak ismét kiemelte, hogy milyen nagy mértékben időszerű ez a munka, amely meghatározza az üzemanyagok, az energia, az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek ésszerű szükségleteinek kielégítésével, valamint a gépgyártás és a szállítás fej-