Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének felszólalása a KGST 30. ülésszakán (Részletek)

tagállamok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését. A természet adta lehetőségek nagyobb mértékű kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges tudományos és ipari háttér kiépítését. A tudományos kutatás, a korszerű gépek, berendezések és géprendszerek, a műtrágyák és növényvédő szerek tömeges előállítása, továbbá a feldolgozás, a csomagolás és a szállítás gazdaságos színvonalra emelése hatalmas méretű beruházásokat kíván. Ez olyan közös gond és feladat, amely szükségessé teszi az érdekelt országok tudományos ismereteinek, anyagi és pénzeszközeinek egyesítését, a kölcsönös érdekeltséget biztosító gazdasági ösztönzőrendszer kialakítását. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének meggyorsítása szükségszerű és egyben reális cél. Ezért tartjuk nagy horderejű és előremutató elhatározásnak a célprogram kidolgozását. Ebben a szel

j lemben igyekszünk eleget tenni annak a megtisztelő megbízásnak, hogy a célprogramot kidolgozó munkacsoport vezetését magyar részről látják el. ... Országaink gazdasági fejlődésében, a hatékonyság fokozásában meghatározó szerepe van a gépiparnak. Ezért a Magyar Népköztársaság teljesen indokoltnak tartja és helyesli, hogy a kidolgozandó célprogram a legalapvetőbb feladatokra irányuljon. A szocialista gazdasági integráció kibontakozása törvényszerűen együtt jár országaink közlekedési kapcsolatainak kibővítésével. Ezért külön is üdvözöljük, hogy — a KGST történetében először — hosszú távú elgondolások kimunkálása kezdődött el a közlekedés fejlesztésére, és hogy e fontos ágazat előrehaladását is külön célprogram kidolgozásával és végrehajtásával kívánjuk megalapozni. Ez annál fontosabb, mert az elért fejlődés ellenére a KGST-tagállamok közlekedésében, különösen a nemzetközi szállításokban a termelés folyamatosságát és a tervszerűség érvényre juttatását zavaró nehézségekkel találkoztunk. Ugyanakkor az előrejelzésből ismerjük, hogy az egymás közötti áruszállítások volumene 1976 és 1980 között legkevesebb 25—26 százalékkal, 1990-ig pedig több mint 70 százalékkal növekedni fog, és hasonló gyors ütemben emelkedik a személyszállítás iránti igény is. Mindezek miatt ' elsőrendűen érdekeltek vagyunk abban, hogy országainkban meggyorsítsuk a közlekedést, elsősorban a forgalom több mint felét lebonyolító vasúti rendszerek továbbfejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy ezzel egyidejűleg előirányozzuk a legkorszerűbb szállítási módozatok fokozott elterjesztését, és a vasutak tehermentesítése érdekében összehangolt intézkedéseket tegyünk a vízi utak és közutak jobb kihasználására. Helyeseljük a lakosság jobb ellátását szolgáló, az ipari fogyasztási cikkek termelésének és választékának növelését célzó program kidolgozását is. Az előttünk álló sokrétű feladatok eredményes megoldása szükségessé teszi, hogy kellő figyelmet fordítsunk együttműködésünk közgazdasági feltételeire. A tervezési együttműködés állandó tökéletesítése mellett tovább kell fejlesztenünk a KGST valutáris-pénzügyi rendszerét is. Ezen a téren sem nélkülözhetjük a tapasztalatok rendszeres elemzését, azt, hogy a gyakorlatot időről időre hozzáigazítsuk a változó feltételekhez, az egyre