Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének felszólalása a KGST 30. ülésszakán (Részletek)

Mindamellett azonban számításba kell vennünk azt is, hogy a világgazdaságban tartósnak ígérkező átrendeződési folyamatok mennek végbe. Ennek egyik jól ismert megnyilvánulása az a gyökeres átalakulás, ami az árviszonyokban következett be. Ami a Magyar Népköztársaságot illeti, a világpiacon bekövetkezett változások népgazdaságunkat igen hátrányosan érintik. Ez azzal függ össze, hogy importunkban a nyersanyagok, exportunkban pedig a késztermékek teszik ki a döntő hányadot. Ilyen struktúra mellett a nemzetközi árarányok megváltozása egyrészt azzal a következménnyel járt, hogy számottevően megnövekedtek a termelés költségei, másrészt hogy az elmúlt évben az azonos mennyiségű import kiegyenlítésére a tőkés piacra 23 százalékkal, a szocialista országokban 8 százalékkal kellett több terméket exportálnunk, mint 1972-ben. Önök előtt ismert, hogy gazdaságunkban — természeti adottságaink és országunk méretei következtében — a külkereskedelem különösen fontos szerepet tölt be, amit jól érzékeltet, hogy a behozatal értékben kifejezett nagysága eléri az évi nemzeti jövedelem 45 százalékát. Így érthetővé válik, hogy a cserearányok számunkra előnytelen változása és az, hogy szükségleteinket egyes nyersanyagokból növekvő mértékben kényszerültünk tőkés piacokról biztosítani, népgazdaságunknak olyan nagyságrendű veszteséget okozott, ami az egyensúly számottevő romlásához vezetett. Az egyensúly visszaállítása hosszú időt és megfeszített munkát kíván. Pártunk XI. kongresszusa világosan kijelölte e nehéz problémák leküzdésének útját, ötéves tervünk arra épül, hogy országunkban meggyorsítsuk a gazdasági hatékonyság növelését, fegyelmezett és tervszerű munkával maximálisan kihasználjuk erőforrásainkat, és még szorosabbra fűzzük a gazdasági együttműködés szálait a Szovjetunióval és közösségünk többi országával. ... Fontos és az élet által igazolt tapasztalat, hogy gazdasági együttműködésünk elmélyítésének, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának alapja és legfőbb biztosítéka a népgazdasági tervezésben megvalósuló együttműködés, ezért szüntelenül növelnünk kell annak színvonalát. Az elmúlt években e téren is jelentősen előrehaladtunk. Az ötéves tervek koordinációja mellett gyakorlattá tettük a gazdaságpolitikai konzultációkat, a tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseinek számbavételét; a hosszú távú prognózisok készítését; a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozását; az érdekelt országok egyes iparágainak és termékfajtáinak együttes tervezését; a népgazdaság irányítási és tervezési rendszerének tökéletesítésében szerzett tapasztalatok kicserélését', megkezdtük a hosszú távú célprogramok együttes kidolgozását. Figyelmünket most mindenekelőtt a kölcsönösen vállalt kötelezettségek maradéktalan és fegyelmezett végrehajtására kell fordítanunk. Népgazdaságaink számára az adott világgazdasági helyzetben rendkívül fontos, hogy az energia- és nyersanyagforrások bővítésére elhatározott és közös erőfeszítéssel megvalósítandó nagy létesítményeket — gondolok itt az orenburgi gázvezetékre is — a kitűzött határidőkre felépítsük és üzembe helyezzük. ... Miközben kellő figyelmet fordítunk folyó terveink végrehajtására, 180