Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma (Berlin, 1976. június 29-30.). Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért

gek és a széles rétegeket képviselő politikai és társadalmi erők harca. Ez határozta meg az áttérés folyamatát a feszültség és a konfrontáció politikájáról annak az irányzatnak az érvényesülésére, amelynek célja az enyhülés, az államok és népek új kapcsolatainak és együttműködésének normalizálása és minden téren való fejlesztése. Ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is. Olyan lényeges problémákat, amelyek a nemzetközi légkört mérgezték, köztük egyes, a második világháború óta rendezetlen problémákat tárgyalások útján megoldottak; számos szerződés, megállapodás, nyilatkozat és egyéb megegyezés született az államok között a békés egymás mellett élés szellemében. Mindez megteremtette a feltételeket az államok új kapcsolatainak és együttműködésének fejlődéséhez, a kontinens egymással szemben álló katonai tömbökre való megosztottságának leküzdéséhez, a leszereléshez, A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartásának puszta ténye is teljesen világosan tükrözi a kontinensen annak eredményeként végbement változásokat, hogy a népek győztek a fasizmus ellen vívott háborúban és kinyilvánították azt az akaratukat, hogy békében és biztonságban éljenek és dolgozzanak együtt, s jövőjüket jogos törekvéseik szerint alakítsák. E történelmi jelentőségű értekezlet kidolgozta és rögzítette az államok baráti kapcsolatainak és együttműködésének elveit. Ezek: a szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása; a tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; a határok sérthetetlensége; az államok területi integritása; a viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás; az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés szabadságát; a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; az államok együttműködése; a nemzetközi jogi kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megerősítette annak lehetőségét és tényleges hasznosságát, hogy a legbonyolultabb nemzetközi problémákat valamennyi érdekelt ország részvételével, teljes egyenjogúságuk alapján vitassák meg és rendezzék. Új távlatokat nyitott meg a béke és a biztonság további megszilárdítása, valamennyi európai ország kapcsolatainak és együttműködésének gyümölcsöző fejlesztése előtt. Ennek kedvező hatása lesz majd a világ valamennyi népére nézve. A Helsinkiben elért megállapodások hatékonysága döntő mértékben függ attól, hogy az ott részt vevő államok mennyire következetesen és pontosan tartják meg az általuk elfogadott tíz alapelvet és teljesítik a záróokmány egységes egészet alkotó valamennyi tételét. Ez a hatékonyság annál nagyobb lesz, minél következetesebben küzdenek ezek az államok az európai biztonság megteremtéséért és az egyenjogú együttműködés fejlesztéséért az értekezleten elfogadott megállapodások szellemében. Ezek elengedhetetlen előfeltételei annak, hogy az enyhülés szakadatlan, egyre életképesebb és átfogóbb folyamattá váljék. Evégett, miként az eddigi tapasztalatok mutatják, kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, valamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles közvéleményének, a néptömegeknek újabb aktív erőfeszítéseire van szükség. A nyugat-európai munkásosztály és néptömegek demokratikus és anti-