Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Közös közlemény Dimitri Biciosz görög külügyminiszter magyarországi látogatásáról

sították az ipari-műszaki kooperációk kialakítására irányuló törekvéseket, beleértve a harmadik piacokon való együttműködést is. A két külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a rövidesen aláírásra kerülő magyar—görög kulturális egyezmény széles körű együttműködést és cserét tesz lehetővé a kultúra, a tudomány és az oktatás területén. A két fél képviselői tárgyalásokat kezdenek konzuli és közúti szállítási egyezmény kötéséről. A két miniszter támogatja a sokoldalú együttműködés fejlesztését, beleértve az idegenforgalmat és a sportot is. Egyetértettek abban, hogy országaik kapcsolatainak erőteljes fejlesztése egyaránt szolgálja a magyar és a görög nép érdekeit, valamint az európai béke és biztonság ügyét. Hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kiemelkedő jelentőségét az enyhülés megszilárdításában és a részt vevő országok közötti kölcsönös bizalom erősítésében. Megerősítették kormányaik szándékát, hogy maradéktalanul megvalósítják a záróokmányban foglaltakat. Az államok közötti kapcsolatokat szabályozó alapelveknek megfelelően folytatják erőfeszítéseiket, hogy a záróokmány rendelkezéseit minden állam teljes mértékben alkalmazza, s ezzel az európai biztonság és együttműködés ügye előrehaladjon. A két külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy a politikai enyhülésnek katonai enyhüléssel kell párosulnia. Különös fontosságot tulajdonítanak a közép-európai fegyverzetek és fegyveres erők kölcsönös csök-' kentéséről folyó bécsi tárgyalásoknak, és hangsúlyozták, hogy a létrejövő megállapodások nem csökkenthetik sem a részt vevő országok, sem a különleges státusú államok biztonságát. Kifejezték reményüket, hogy a hadászati fegyverek korlátozására irányuló szovjet—amerikai tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. A két külügyminiszter hangsúlyozta a szigorú, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és teljes leszerelés szükségességét. Kiemelték annak fontosságát, hogy hívják össze mielőbb a Leszerelési Világkonferenciát, a nukleáris hatalmak részvételével. A két fél nyugtalanságának adott hangot Ciprus — független állam és az ENSZ tagja — súlyos helyzete miatt. Támogatják, hogy a ciprusi görög és a ciprusi török közösség között, az ENSZ Közgyűlés és a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően, mielőbb folytatódjanak a tárgyalások az ENSZ főtitkárának védnöksége alatt, hogy olyan békés megoldást találjanak, amely biztosítja a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, területi egységét és el nem kötelezettségét. Kifejezték kívánságukat, hogy a tárgyalások folyamatosak legyenek, és a probléma átfogó, igazságos rendezéséhez vezessenek. A külügyminiszterek kifejezték aggodalmukat a közel-keleti helyzet alakulása miatt. Kiindulva a népek önrendelkezési jogából és abból az alapelvből, hogy a nemzetközi kapcsolatokban elfogadhatatlan a területhódítás, szilárd meggyőződésük, hogy tartós és igazságos béke csak úgy érhető el, ha kiürítik az 1967-ben megszállt összes arab területet, elismerik a palesztinai arab nép törvényes jogait — beleértve az önrendelkezést és a nemzeti létet —, s biztosítják a térség valamennyi országának szuverenitását és függetlenségét. A két külügyminiszter támogatja a genfi