Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1974

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Gáspár Sándornak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának nyilatkozata a genfi konferenciáról a „Népszabadság”-nak

fél aláhúzta, hogy a Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájával jelentősen hozzájárul a szocialista országok összehangolt politikájának megvalósításához a nemzetközi küzdőtéren. Az időszerű nemzetközi problémák megvitatása során különös figyelmet szenteltek azoknak a feladatoknak, amelyek az európai biztonság fenntartására és megerősítésére irányulnak. A felek megelégedésüket fejezték ki az európai béke megszilárdítását és az enyhülés elmélyítését szolgáló pozitív fejleményekkel kapcsolatosan. Különösen aláhúzták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentőségét a részt vevő államok népeinek alapvető érdekei, az európai földrész békés jövője szempontjából. Kifejezték eltökéltségüket, hogy konstruktívan hozzájárulnak az értekezlet sikeréhez és mielőbbi befejezéséhez. A felek állást foglaltak a közel-keleti békekonferencia hatékony munkája mellett és amellett, hogy az a térség népei és valamennyi állam biztonságához és tartós békéjéhez vezessen. A miniszterek pozitívan értékelték a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztériumai együttműködésének tapasztalatait és a különböző szintű konzultációk és munkamegbeszélések további szélesítésében egyeztek meg. A tárgyalások megerősítették a felek álláspontjának és nézeteinek teljes azonosságát valamennyi megtárgyalt kérdésben. Puja Frigyes külügyminiszter átadta A. A. Gromiko külügyminiszternek a Magyar Népköztársaság kormányának hivatalos baráti látogatásra szóló meghívását, amelyet A. A. Gromiko köszönettel elfogadott. GÄSPÄR SÁNDORNAK, A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA FŐTITKÁRÁNAK NYILATKOZATA A GENFI KONFERENCIÁRÓL A „NÉPSZABADSÁGÁNAK 26 Kérdés: Amint arról a magyar sajtó is hírt adott, Genfben ismét találkoztak a különböző szakszervezeti szövetségek vezetői. 25 éve erre nem került sor. Mi volt e hosszú szünet legfőbb oka? Válasz: Ismeretes, hogy a szakszervezeti mozgalmak fejlődésével a második világháború előtt létrejött egységes Szakszervezeti Világszövetség éppen a háború miatt felbomlott, majd a fasizmus leverése után, az európai munkástömegek összefogásával újjáalakult. Sajnos, az új világszervezet nem volt hosszú életű, kettészakadt a hidegháborús csatározásban. A francia CGT és az olasz CGIL kivételével a nyugat-európai szakszervezetek, követve kormányaik politikáját, kiváltak a szervezetből. Azóta a munkások mozgalma Európában megosztott. A világ szervezett munkásainak többségét tömörítő Szakszervezeti Világszövetség mellett létrejött a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége. A hidegháborús korszak természetesen nem lehetett alkalmas az újból jelentkező egységtörekvések