Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Közös nyilatkozat Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének ghánai látogatásáról

Losonczi Pált és kíséretét a két ország szívélyes kapcsolatainak megfe­lelően mindenütt meleg fogadtatásban részesítették. Az Elnöki Tanács el­nöke nagy elismeréssel nyilatkozott Ghana gazdasági fejlődésének ered­ményeiről, a ghánai nép életfeltételeinek javulásáról. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a Ghánai Köz­társaság elnöke a barátság és a kölcsönös megértés szellemében megbeszé­léseket folytattak. Véleményt cseréltek országuk politikai, gazdasági és társadalmi fejlődéséről, a Magyar Népköztársaság és a Ghánai Köztársa­ság kapcsolatairól, és áttekintették a feleket kölcsönösen érdeklő nemzet­közi kérdéseket. Megelégedéssel nyilatkoztak kapcsolataik fejlődéséről és megállapodtak azok további szélesítését szolgáló lépésekben. A két államfő megállapította, hogy kapcsolataikat ez a látogatás nagy­mértékben előmozdította, és hogy megértek a feltételek népeik politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének fejlesztésére. Egyetértettek ab­ban, hogy a személyes találkozások révén erősödnek az államok közötti jó kapcsolatok, és megegyeztek a különböző szintű látogatások és vélemény­cserék folytatásában. Nemzetközi kérdésekről szólva a két államfő hangsúlyozta, hogy a je­lenlegi világhelyzetben a tartós béke és biztonság feltételeinek kialakítása és megszilárdítása a legfontosabb feladat. Üdvözölték az államok közti bé­kés egymás mellett élés és együttműködés biztató jeleit, és reményüket fejezték ki, hogy a fegyverkezés korlátozásával lehetővé válik a felszaba­duló erőforrások konstruktív célokra való felhasználása, így a fejlődő or­szágok számára szükséges segítség fokozása is. A Felek ugyanakkor megállapították, hogy addig nem lehet szó a nem­zetközi békéről és biztonságról, amíg a világ egy részén tagadják az ön­rendelkezés alapvető jogait, folytatódik a gyarmati kizsákmányolás és faji elnyomás. Elítélték az Afrikában fennálló gyarmati rendszereket és a faji megkü­lönböztetést, a további támogatásukról biztosították az afrikai felszabadító mozgalmakat. Melegen üdvözölték Guinea-Bissau függetlenségének kikiál­tását mint az imperialistaellenes küzdelem jelentős győzelmét. Kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a felszabadító mozgalom erősí­tésével, a gyarmatosítók és a fajüldözők bojkottálásával a még gyarmati elnyomás alatt levő területek is rövidesen felszabadulnak. Követelték, hogy Portugália azonnal vessen véget afrikai területek törvénytelen meg­szállásának és adja át azokat egyedüli jogos tulajdonosainak, az afrikai népeknek. A két elnök megelégedéssel nyilatkozott az el nem kötelezett országok algíri értekezletéről, és méltatta annak imperialista ellenes állásfoglalásait, a nemzetközi problémák megoldásában vállalt szerepét. A két államfő megelégedését fejezte ki, hogy a vietnami háború befe­jeződött, amit a hős vietnami nép, valamint az imprialistaellenes és béke­szerető erők győzelmének tekintenek. Követelik, hogy az érintett felek következetesen hajtsák végre a párizsi egyezményeket. A közel-keleti helyzetről szólva elítélték az erőszakos területrablásokat, és hangsúlyozták, hogy az igazságos és tartós békét a térségben az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1967. novemberi

Next

/
Oldalképek
Tartalom