Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztéséről Chilével - Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának 64. ülésszakáról

Bravo, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnök-he­lyettese, Damdingijn Gombozsav, a Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, Mieczyslaw Jagielski, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Mihail Le­szecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, Frantisek Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnökhelyettese. Az ülésszakon Tano Colov, a Bolgár Népköztársaság képviselője elnö­költ. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmében az ülésszakon egyes kérdések megvitatá­sában részt vett Marko Orlandics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tagja. A Végrehajtó Bizottság áttekintette a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának beszámolóját az 1971—1975-re vonatkozó hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások teljesítéséről a KGST-tagországok között, valamint Jugoszláviával. Megállapították, hogy a hosszú lejáratú keres­kedelmi megállapodásokat eredményesen hajtják végre, a kölcsönös áru­szállítások volumene jelentősen meghaladta azt, amit ezek a megállapodá­sok az első két évre (1971—1972) előirányoztak. A KGST-tagországok kölcsönös áruforgalma az elmúlt két évben 21,6 százalékkal növekedett, miközben az ipari termelés volumene 15 százalék­kal emelkedett. 1973 első félévében pedig 1972 hasonló időszakához képest az áruforgalom 12,8 százalékkal nőtt. Ez a KGST-tagországok közötti gazdasági kapcsolatok bővüléséről és el­mélyüléséről, a nemzetközi szocialista munkamegosztás további fejlődésé­ről tanúskodik. A Végrehajtó Bizottság tudomásul vette, hogy a KGST­tagországok további lehetőségeket keresnek a kölcsönös áruforgalom to­vábbi bővítésére az 1973—1975-ös időszakban, többek között a termelési szakosítás és kooperáció fejlesztésének és elmélyítésének az útján. A Végrehajtó Bizottság, miután megvitatta a KGST-tagországok egye­sített energiarendszerei központi irányító tanácsának tájékoztatását azok­ról az intézkedésekről, amelyek az energetikai rendszerek párhuzamos működésével kapcsolatos gazdasági és műszaki előnyök maximális kihasz­nálására irányulnak — beleértve az országok energiaellátása megbízha­tóságának fokozását —, megállapította, hogy az elmúlt időszakot a villa­mos energia termelésének és fogyasztásának intenzív növekedése, az ener­giarendszerek közötti kapcsolatok és kölcsönös szállítások fejlődése, a vil­lamosenergia-termelés és -továbbítás műszaki és gazdasági mutatóinak javulása jellemzi. A villamos energia bruttó fogyasztása az egyesített energetikai rendszerekben 1972-ben 7,9 százalékkal múlta felül az 1971-es színvonalat. A Végrehajtó Bizottság ajánlotta a KGST-tagországoknak, hogy gyorsítsák meg az intézkedések megvalósítását az egyesített energe­tika-rendszerek párhuzamos működésének területén, amelyeket a KGST 26. ülésszaka irányzott elő. A Végrehajtó Bizottság megvitatta és jóváhagyta azt a munkaprogra­mot, amely arra irányul, hogy a KGST-tagországok és Jugoszlávia vegyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom