Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Az MSZMP Központi Bizottságának nyilatkozata a chilei ellenforradalmi puccsról - Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának nyilatkozata a „Heisingin Sanomat”-ban

A Magyar Népköztársaság képviselői kétoldalú és sokoldalú megbeszélések keretében már számtalanszor tárgyaltak ,,az eszmék szabad cseréjéről", s álláspontunkat képviselve most részt is vesznek a biztonsági értekezlet eme harmadik pontjának tárgyalásában. Ami a dolog lényegét illeti: a magyar társadalom vezérlő eszméje a szocialista eszme, s ezt nem fogja felcserélni a kapitalizmus semmiféle eszméjével, amelyet jól ismer saját szomorú múltjából. De említhetek néhány gyakorlati kérdést is. Nálunk ma is megjelennek s széles körben ismertek a nyugati világ értékes szellemi termékei. Ugyanakkor törvény tiltja a felekezeti gyűlölködés, a faji előítélet, a más népek elleni gyűlölet felkeltésére alkalmas nézetek terjesztését, a háborús uszítást. Kormányzatunk a jövőben sem fogja engedni effajta „eszmék" szabad terjesztését, még ,,az emberek és eszmék szabad áramlása" címén sem. Támogatjuk viszont az emberek és eszmék minden olyan érintkezését, áramlását, amely valóban a népek kölcsönös, jobb megismerését és barátságát mozdítja elő. Magyarország több olyan fontos nyersanyagban szenved hiányt, mint amilyen az olaj és a földgáz, s így nagymértékben függ kereskedelmi partnereitől, elsősorban a Szovjetuniótól. Másrészt a Szovjetunió a korábbiaknál erőteljesebben igényelte a természeti erőforrásait kiaknázni kívánó KGST-partnereitől, hogy osszák meg ezen erőforrások kiaknázásának terheit, ami jelentős tőkeberuházást követel. Milyen mértékben kész Magyarország az ilyenfajta együttműködésre? Magyarország valóban több fontos nyersanyagban, többek között olajban és földgázban szegény. Szükségletünket főleg legnagyobb kereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió szállításai fedezik és fogják fedezni a jövőben is. Magyarország gazdasági fejlődésének üteme dinamikus, s ez így van a Szovjetunióban és más szocialista országban is. Magától értetődik, hogy a szocialista országok minden tekintetben, így növekvő nyersanyag- és energiaszükségletének vonatkozásában is, foglalkoznak gyorsan fejlődő iparuk jövőjének kérdésével. E kérdések megoldására került napirendre a nyersanyagok és energiahordozók termelésének fokozása két vagy több szocialista ország közös beruházásának segítségével is. Magyarország foglalkozik azzal, hogy csatlakozik a Szovjetunió és más szocialista országok közös beruházásaihoz, hogy több nyersanyaghoz, olajhoz, földgázhoz jusson. Magyarország egyik fő kezdeményezője volt a KGST-n belüli további integrációnak, mivel a KGST-nek nagyon nagy a jelentősége a magyar gazdaság számára. Hogyan látja Magyarország a KGST-71 belüli integráció jövőbeni lehetőségeit? A Magyar Népköztársaság a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében lehetséges és a megvalósulás útjára lépett szocialista integrációnak nagy jelentőséget és nagy jövőt tulajdonít. A KGST-n belüli integrációs együttműködés továbbfejlesztésének feladatait az úgynevezett