Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Az MSZMP Központi Bizottságának nyilatkozata a chilei ellenforradalmi puccsról - Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának nyilatkozata a „Heisingin Sanomat”-ban

díjakat, a többgyermekes családok szociális juttatásait növeltük, zavartalan és egyre jobb közellátást biztosítottunk. E tények alapján állíthatom, hogy Magyarországon a gazdaságirányítás mechanizmusának reformja mind a gazdasági, mind a társadalmi fejlődést jól szolgálja, pozitívan értékelhető. A reform alapelvein, mivel helyességük a gyakorlatban beigazolódott, nincs szándékunkban változtatni. Az új gazdasági politika egyik fő vonása abban áll, hogy a gazdasági döntést hozó hatálom nagyobb részét a központi vezetés kezéből átruházzák a vállalatokra és azok vezetőire. Egyrészt az ipari menedzserek vagy általában a technokraták, másrészt a társadalom általános fejlődéséért felelős kormány- és pártvezetők célkitűzései aligha lehetnek mindig azonosak. Mennyire valós ez a probléma a gyakorlatban? Nálunk a termelési eszközök, a vállalatok szocialista tulajdonban vannak. A vállalatok vezetői a mi társadalmi viszonyaink között egy személyben gazdasági és politikai vezetők, nem pedig a tőkés világban ismeretes „technokraták" vagy „menedzserek". Ennek ellenére a pártvezetés és a kormány célkitűzései és egyes vállalatok, illetve vállalatvezetők elgondolásai között lehetnek és adódnak is ellentétek. Sohasem állítottuk, hogy a szocialista társadalom egy csapásra megszüntet mindenféle ellentmondást. Az össztársadalmi érdekek, az egyes csoportok és egyének érdekei alapjában és végső fokon egybeesnek, de a mindennapi gyakorlatban, esetenként, ütközhetnek. A szocialista társadalom előnye éppen abban van, hogy az ilyesfajta érdekütközéseket és ellentmondásokat megfelelő anyagi ée erkölcsi ösztönzőkkel és tudatos döntésekkel a fejlődés javára összhangba hozza és megoldja. A szocialista demokrácia fejlődéséről széles körben vitatkoznak Magyarországon, e vonatkozásban ön is beszélt a döntéshozatal decentralizációja fokozásának szükségességéről, mégpedig nemcsak a gazdasági területen, hanem a társadalom más szféráiban is. Melyek ezzel kapcsolatos jelenlegi nézetei? A szocialista társadalom a dolgozók minden osztályát és rétegét anyagilag is érdekeltté teszi az építőmunkában való aktív részvételben. Ez azonban önmagában nem elegendő. A szocializmus a dolgozó százezrek és milliók tudatos, aktív társadalmi tevékenységét kívánja meg a termelésben is, de nemcsak ott, hanem a közösségi élet minden területén. Meggyőződésem, hogy nálunk, Magyarországon, a szocialista rendszer további politikai megerősítésének fő útja a szocialista demokrácia fejlesztése. Más szavakkal, a dolgozók tömegeinek még aktívabb bekapcsolása a társadalmi tevékenységbe, a döntésekbe. Pártunk, kormányunk nagy felelősséggel munkálkodik a szociaUsta demokrácia fejlesztésén. Ennek megfelelően módosítottuk a közelmúltban az alkotmányt, a választójogi törvényt, a helyi tanácsok hatáskörét, növelve az állampolgárok, a hehí lakosság és a helyi hatóságok jogkörét,