Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 27. ülésszakáról

A Kubai Köztársaság, amely 1972-ben lépett be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába, aktívan bekapcsolódott a Komplex Program intézke­déseinek megvalósításába. Tovább fejlődött és bővült a KGST-tagállamoknak a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársasággal kialakított sokoldalú együttműködése, amelyet a KGST-szervekben a kölcsönös érdeket szolgáló kérdésekben valósítanak meg. Tovább fejlődött a KGST-tagállamok kölcsönös kereskedelme, valamint a világ más országaival való gazdasági kapcsolata. 1972-ben a KGST-tag­államok összes külkereskedelmi forgalma 68,40 milliárd rubelt ért el. A KGST-tagállamoknak a világ összes országaival folytatott külkeres­kedelmi forgalma 1971-hez képest 10,4 százalékkal, a kölcsönös áruforga­lom pedig 10,2 százalékkal emelkedett. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST-tagállamok­nak az az aktív, békeszerető poUtikája, amely a nemzetközi kapcsolatok­ban a békés egymás mellett élés lenini elveinek gyakorlati megvalósításá­ra, a nemzetközi feszültség csökkentésére irányul, megteremti a feltétele­ket a különböző társadalmi, gazdasági rendszerű államok közötti, köl­csönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok további szélesítéséhez, különösen Európában. A KGST-tagállamok ismételten meg­erősítik, hogy készek fejleszteni gazdasági kapcsolataikat a többi orszá­gokkal, függetlenül társadalmi és állami rendszerüktől, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. A tanács ülésszaka megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa és a Finn Köztársaság közötti együttműködésről szóló, ez év május 16-án aláírt egyezményt. 1972—1973-ban tovább fejlődött a KGST-tagállamok együttműködése a tervezőtevékenység területén; a jóváhagyott programnak megfelelően megkezdődtek a KGST-tagállamok 1976—1980. évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordinálására irányuló munkák, a főbb gazdaságpolitikai kér­désekkel kapcsolatban kölcsönös konzultációkat tartottak a KGST-szer­vekben, bővült az együttműködés a prognosztizálás területén; együttes tervezési munkák folytak; tapasztalatcserét tartottak a népgazdaság ter­vezési és irányítási rendszerének tökéletesítéséről. Bővült az együttműködés az anyagi termelés területén is, a többi között a fűtőanyag-, az energetikai és a nyersanyagágazatokban, a feldolgozó ipari, mezőgazdasági, közlekedési és más ágazatokban. További javaslato­kat dolgoztak ki több jelentős ipari objektumnak az érdekelt országok közös részvételével történő felépítésére. Az ülésszak munkája során a bolgár, magyar, NDK, lengyel, román, szovjet és a csehszlovák központi tervező szervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá az évi 500 000 tonna kapa­citású kiembajevi azbesztbányászati és dúsító kombinátnak a Szovjetunió területén történő felépítésében kifejtendő együttműködésről. Figyelembe véve, hogy a Komplex Program intézkedéseinek megvalósí­tásában milyen nagy jelentőségű a KGST-tagállamok 1976—1980. évi nép­gazdaság-fejlesztési terveinek koordinációja, az ülésszak felhívta a KGST tervezési együttműködési bizottságát és a tanács más szerveit, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom