Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Közös közlemény Péter János külügyminiszter bulgáriai látogatásáról

megtekintette a bolgár művelődés és kultúra, a szláv írásbeliség és a bolgár sajtó napja alkalmából rendezett felvonulást, és meglátogatta Borovec üdülőhelyet. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken a külügyminiszterek véleménycserét folytattak a két ország kapcsolatairól, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. Tájékoztatták egymást a szocialista építésről, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa határozatainak teljesítéséről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két nép hagyományos, testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése állandóan fejlődik és mélyül a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján, és a két ország között az 1969-ben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatainak további fejlesztésére az együttműködés minden területén újabb lehetőségek mutatkoznak. A két miniszter hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióval való barátság, szövetség és együttműködés fejlesztése a szocialista építés alapvető biztosítéka. Hangsúlyozták, hogy Kádár János és Tódor Zsivkov találkozásai és megbeszélései kiemelkedő szerepet töltöttek be a két ország közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztésében és elmélyítésében. Megállapították, hogy a két ország távlati terveinek a szocialista integráció szellemében folytatott egyeztetésével létrejöttek az együttműködés további kedvező feltételei az árucsere-forgalomban, az ipari kooperációban, a termelés szakosításában, a tudományos kutatásban. Különös figyelmet szenteltek az oktatás, a tudomány és a kultúra területén való együttműködés további szélesítésének. A miniszterek ismét aláhúzták a szocialista közösség összeforrottsága erősítésének, a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek a jelentőségét. Kijelentették, hogy amíg a NATO fennáll, a Varsói Szerződés Szervezete létszükséglet országaink függetlensége és a szocializmus sikeres építése szempontjából. Elítélték a szovjetellenesség és az antikommunizmus minden megjelenési formáját, melyek ténylegesen az imperializmus érdekeit szolgálják, kárt okoznak a szocializmus ügyének és annak a harcnak, amelyet a haladó erők a békéért és a társadalmi fejlődésért vívnak. A leghatározottabban elítélik a kínai vezetők kalandor és egységbontó tevékenységét. A nemzetközi helyzet áttekintése során a két miniszter hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió lenini békepolitikája, amely a legteljesebben a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogramban fejeződik ki, úgyszintén a többi szocialista ország békeszerető politikája, fontos tényezője a nemzetközi feszültség csökkenésének és annak, hogy fokozottan érvényesüljenek a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvei. A Szovjetunió, valamint a Lengyel Népköztársaság szerződése a Német Szövetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között létrejött alapszerződés, a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi egyezmény, úgyszintén a Szovjetunió és az USA vezetőinek tárgyalásai hozzájárultak a nemzetközi együttműködés feltételeinek javításához.