Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Közös közlemény Péter János külügyminiszternek a Mongol Népköztársaságban tett látogatásáról

tere és Péter János megbeszéléseket folytatott, amelyeken részt vettek magyar részről: Kádas István, a Magyar Népköztársaság mongóliai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Kádár László, a Külügyminisztérium megbízott f őo szt ály vezető j e, mongol részről: B. Zsargalszajhan, a külügyminiszter első helyettese, P. Sagdarszuren, a Mongol Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, D. Cerendorzs, a külügyminisztérium kollégiumának tagja és L. Puerev, a külügyminisztérium osztályvezető-helyettese. Az őszinte barátság és szívélyesség légkörében folytatott tárgyalások során a külügyminiszterek tájékoztatták egymást országuk szocialista építéséről, véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó aktuális nemzetközi kérdésekről. A miniszterek örömmel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság testvéri barátsága és sokoldalú szoros együttműködése évről évre töretlenül fejlődik és erősödik, a marxizmus— leninizmus elvei alapján. Ez az együttműködés a mongol és a magyar nép javára szolgál, elősegíti a szocialista közösség országai egységének megszilárdítását. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy kölcsönös megértés és teljes nézetazonosság van köztük a két ország kapcsolatai továbbfejlesztésének, a szocialista közösség egysége erősítésének, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek megítélésében. A két miniszter megelégedéssel állapította meg, hogy a Varsói Szerződés tagországainak következetes erőfeszítései és együttes tevékenysége eredményeként •—• a Magyar Népköztársaság aktív közreműködésével — pozitív változások mentek végbe az európai feszültség enyhítése és a kontinens országai közötti kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése terén. Ezzel összefüggésben mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a "Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, illetve a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között létrehozott szerződéseknek; a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás ratifikálásának, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti alapszerződés aláírásának. A tárgyaló felek hangsúlyozták a két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság mielőbbi ENSZ-felvételének szükségességét, és megállapították, hogy a két ország felvétele teljesen megfelel az ENSZ egyetemessége elvének. A két külügyminiszter kijelentette, határozottan támogatja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság azon igazságos követelését, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ismerje el az 1938-as müncheni szerződés jogellenes voltát és érvénytelenségét. A felek megelégedésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség országai konstruktív politikájának, más érdekelt országok realista állásfoglalásának, valamint a világ haladó közvéleménye tevékenységének eredményeként létrejöttek az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának előfeltételei.