Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1972

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatásáról a Román Szocialista Köztársaságban

fejezésre juttatták nemzetközi szolidaritásukat, kölcsönösen támogatták egymást a nemzeti és társadalmi felszabadító harcban és a magyar és a román nép közötti barátság következetes mozgató erejének bizonyultak. A magyar és a román nép a fasiszta elnyomás alóli felszabadulásuk után, a hitlerizmus elleni háború fő terhét viselő Szovjetunió történelmi jelentőségű győzelme eredményeként kialakult kedvező nemzetközi feltételek között kezébe vette sorsának irányítását, a szocializmus útjára lépett, és egyszer s mindenkorra véget vetett a kizsákmányoló osztályok szította ellenségeskedésnek. A munkáshatalom győzelme új lehetőségeket teremtett a magyar és a román nép, Magyarország és Románia kapcsolatainak gyökeres megjavításához és széles körű kibontakoztatásához. A két nép között tartós barátság jött létre a proletár internacionalizmus, a kölcsönös megbecsülés, a területi épség tiszteletben tartása, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei, az együttműködés és a testvéri segítség alapján. Mindkét fél tudatában van annak, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak bővítése és a két ország együttműködése a magyar és a román nép, a szocialista világrendszer javát szolgálja. Ennek kiemelkedő eseménye volt az 1948. január 24-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése. További jelentős lépés előre, a látogatás során aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyben tükröződnek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésében elért eredmények és a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett változások. A szerződés megfelel a magyar és a román nép alapvető érdekeinek, valamennyi szocialista állam érdekeinek, összhangban van a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapszabályának rendelkezéseivel, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában foglalt elvekkel. A felek kifejezték elhatározásukat, hogy tovább erősítik és szélesítik a két testvéri szocialista ország népeinek barátságát és kölcsönösen előnyös együttműködését. A küldöttségek megvizsgálták a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy kooperációs megállapodások jöttek létre az ipari termelésben, bővült az együttműködés az energetika, a vízgazdálkodás, az idegenforgalom, a vámügy, a közúti szállítás, a határövezeti árucsere területén. Fejlődött az együttműködés a tudományos kutatásban. Hangsúlyozták az 1971—1975-ös időszakra szóló, hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény jelentőségét, amely az árucsere több mint 90 százalékos növekedését irányozza elő az előző öt év eredményeihez viszonyítva. A két küldöttség kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy minden erőfeszítést megtesz a magyar—román gazdasági kapcsolatok állandó fejlesztéséért — elsősorban a kooperáció fokozásával — olyan nagy fontosságú ágazatokban, mint a gépipar, a számítástechnika, az elektronika, az automatizálás, a szállítási eszközök, a szerszámgépek, a vegyipar, a szállí-