Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozata a szocialista országok gazdasági együttműködéséről (Részletek)

sen véget a Laoszi Királyság s a többi indokínai nép elleni agressziós cselekedeteinek, hagyjon fel a térség országai szuverenitásának durva megsértésével, hogy a hazájuk önállóságáért, függetlenségéért hősi harcot folytató indokínai népek önrendelkezése megvalósulhasson. DR. BÍRÓ JÓZSEF KÜLKERESKEDELMI MINISZTER NYILATKOZATA A SZOCIALISTA ORSZÁGOK GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL 14 (RÉSZLETEK) A legutóbbi évtizedekben a szocialista országok gazdasági együttműködésének szilárd bázisai alakultak ki. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában megvalósult együttműködés rendszerében az egyes országok ipara a világszintet meghaladó ütemben fejlődött, termelési struktúrájuk átalakult, a nemzeti jövedelem és a külkereskedelmi forgalom gyors ütemben fejlődött. A nemzeti jövedelem a KGST-országokban 1950 és 1967 között évente átlagosan 8,4, az ipari termelés évi átlagban 11,3, az export évi 10, 5 százalékkal növekedett. Az együttműködésen alapuló gyors fejlődés lehetővé tette a lakossági fogyasztás jelentős növekedését is. Magyarországon 1950 és 1966 között a lakosság egy főre jutó személyes fogyasztása háromszorosára s a többi szocialista országban is megközelítően azonos mértékben növekedett. Magyarország külkereskedelmi forgalmának növekedése meghaladja más ágazatok növekedését — mindenekelőtt az ipari termelés fejlődését. Ma az export értéke a nemzeti jövedelemnek csaknem 40 százaléka. Ebben a jelentős arányú nemzetközi kereskedelemben a legnagyobb szerepet a szocialista országokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval — való szoros kereskedelmi kapcsolat és műszaki-tudományos együttműködés tölti be. Magyarország külkereskedelmi forgalmának átlag 70 százaléka bonyolódik le ezekkel az országokkal, és az összforgalom 37 százaléka a Szovjetunióval. A szocialista országok gazdasági kapcsolatai már a kezdettől tervszerű alapokon fejlődtek és ez segítette országaink belső fejlődésének tervszerűségét. A népgazdasági tervek egyeztetése, a hosszú lejáratú megállapodások a gazdasági együttműködés megbízható bázisai. A gazdaság fejlődése számára húzóerőt és biztos elhelyezési lehetőséget jelentett a szocialista országok — mindenekelőtt a Szovjetunió — hatalmas felvevőpiaca. Az együttműködés segítette a kevésbé fejlett szocialista országok fejlődését, előmozdította a fejlettségbeli különbségek kiegyenlítését. A szocialista országok gazdasági együttműködése jelentős segítséget nyújtott az egymás műszaki fejlődéséhez szükséges anyagi és szellemi feltételek biztosításával is. Magyarországon a termelési szerkezet átalakítását, a technikai fejlődést biztosító nagyberuházások technikai bázisát igen sok esetben a szocialista országok szállításai tették lehetővé, a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés keretében pedig 20 év alatt