Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság 1971. január 28-i üléséről

elfogadja az 1970. november 24-i finn memorandumban foglaltakat. A fe­lek megállapították, hogy bár fennáll az alapvető szándék az európai biz­tonság ügyének előrevitelére, további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy olyan érdemi egyetértésre jussanak, amely lehetővé tenné az érde­kelt kormányok közös akcióját az európai biztonság megerősítésére. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság által aláírt szerződések jelentősen hozzájárultak ehhez a fej­lődéshez. A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy a délkelet-ázsiai helyzet csak az 1954. és 1962. évi genfi egyezmények rendelkezéseinek megfelelően, békés tárgyalások útján rendezhető és e térség népei azon jogának tisz­teletben tartásával, hogy minden külső beavatkozástól szabadon dönthes­senek saját jövőjükről. Mindkét fél kifejezte aggodalmát a Közel-Keleten kialakult helyzet miatt, és hangsúlyozta a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határoza­tán alapuló rendezés szükségességét. A nemzetközi helyzetről folytatott tárgyalások során mindkét fél hang­súlyozta az ENSZ fontosságát a nemzetközi biztonság és együttműkö­dés terén. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke hivatalos magyarországi látoga­tásra hívta meg Karjalainen miniszterelnököt és feleségét; Péter János külügyminiszter pedig Väinö Leskinen külügyminisztert és feleségét. A meghívásokat örömmel elfogadták. A látogatások időpontját a későbbiek­ben, diplomáciai úton határozzák meg. KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 28 1971. JANUÁR 28-1 ÜLÉSÉRŐL (RÉSZLET) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. január 28-án Kádár János elnökletével kibővített ülést tartott. Komócsin Zoltánnak, a Központi Bizottság titkárának előadói beszéde alapján a Központi Bizottság áttekintette és megvitatta a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megállapította: a haladó antümperialista erők — a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak — közös erővel, fokozódó aktivitással szállnak sík­ra a világ különböző övezeteiben meglevő problémák megoldásáért, a nemzetközi monopoltőke agresszív törekvéseinek visszaszorításáért, a vi­lág népeinek békéjéért és biztonságáért. Az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei az utóbbi időben foko­zódó mértékben folyamodnak a népek által mélységesen gyűlölt és már több ízben kudarcot vallott erőpolitikához. Ennek következtében az USA magatartása merevebbé és agresszívabbá vált a világpolitika minden fon­tos kérdésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom