Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - A KGST-országok gazdasági integrációjának komplex programja

Az országok vagy a KGST szerveinek javaslatai alapján a Végrehajtó Bizottság hoz határozatokat a kiválasztott ágazatok és termékfajták érdekelt országok által, sokoldalú alapon történő együttes tervezésére. Meghatározza azokat a KGST-szerveket is, amelyek felelősek az adott munkák megszervezéséért. 28. Az együttes tervezéssel kapcsolatban létrejött megegyezést az érdekelt országok kormányközi vagy más illetékes szervek közötti megállapodásokban és szerződésekben rögzítik. Ezen az alapon a részt vevő országok felhatalmazott gazdálkodó szervezetei szerződéseket kötnek; ezek szabályozzák az egyes kölcsönös kötelezettségeket és az együttműködés összes kérdését. E szerződések vagy megállapodások alapul szolgálnak a külkereskedelmi megállapodások és magánjogi szerződések megkötéséhez. A megállapodásokat és a magánjogi szerződéseket lehetőleg hosszabb időszakra kötik. 29. Tekintettel arra, hogy az együttes tervezés az érdekelt KGST-tagállamok együttműködésének új formája, különös figyelem fordítandó a hatékony megvalósítási mechanizmus feltételeinek — egyeztetett elvek alapján történő — kidolgozására, beleértve azt a hatást is, amelyet a külkereskedelmi árak és egyéb közgazdasági feltételek fejtenek ki az együttes tervezés megvalósítására, és a részt vevő felek számára jelentkező gazdasági eredményekre. 30. Az első szakaszban a KGST-tagállamok az együttes tervezést kis számú ágazatra és termékfajtára alkalmazzák, és az együttes tervezésben felhalmozódott tapasztalatoktól függően fogják azt bővíteni. A KGST-tagállamok tapasztalatcseréje a népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tökéletesítéséről 31. Abból a célból, hogy elősegítsék a KGST-tagállamok számára az általuk szerzett tapasztalatok belátásuk szerint történő felhasználását, szükségesnek tartják a rendszeres tapasztalatcserét a népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tökéletesítéséről, a szocialista gazdálkodás lenini elvei alapján, elsősorban az állami tervezés szerepéről és funkcióiról, figyelembe véve az egyes országokban kialakult konkrét viszonyokat, valamint a KGST-tagállamok együttműködésének továbbfejlesztését. 32. Az érdekelt KGST-tagállamok közötti tapasztalatcsere tartalma a többi között az alábbi lehet : — a prognózisok kidolgozásának, valamint ezeknek a gazdaság és a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése főbb céljainak meghatározásához való felhasználásának módszerei, valamint felhasználásuk a távlati tervezésben ; — az állami terv szerepe és funkciói; a központi állami tervezés helye a népgazdaság irányítási rendszerében ; — a tervvázlatok kidolgozási és kiválasztási módszereinek tökéletesí-