Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - A KGST-országok gazdasági integrációjának komplex programja

tevékenység területén megvalósuló együttműködés bővítését, szerves öszszefüggésben az áru- és pénzkapcsolatok kiszélesítésével és tervszerű felhasználásával. A tervező tevékenységben megvalósuló együttműködést rendszeresen és folyamatosan valósítják meg, hogy a problémákat és megoldásuk útjait időben feltárják. Ez az együttműködés elősegíti a KGSTtagállamok népgazdaságainak, továbbá kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatainak stabil fejlődését. Ez az együttműködés az alábbi irányokban fejlődik: — prognózisok kidolgozása a gazdaság, a tudomány és a technika legfontosabb területein; — a legfontosabb népgazdasági ágakra és termékfajtákra vonatkozó hosszú távú tervek koordinációja; — az ötéves népgazdaságfejlesztési tervek koordinálásának további tökéletesítése; — az egyes iparágaknak és termékfajtáknak az érdekelt országok által történő együttes tervezése; — a KGST-tagállamok tapasztalatcseréje a népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tökéletesítéséről. 2. A tervező tevékenység területén megvalósuló együttműködés magas hatékonyságának elengedhetetlen feltétele az összehangolásra kerülő problémák komplex megoldása, amely felöleli a tudomány, a technika, a beruházások, a gyártásszakosítás és a kooperáció kérdéseit, valamint a kölcsönös szállítások és legfontosabb feltételeik ezen az alapon történő egyeztetését. A tervkoordináció során koordinálják azoknak a kölcsönös érdekeket képviselő egyes objektumoknak a beruházásait is, amelyek műszaki és gazdasági feladatainak a megoldása jelentős eszközkoncentrációt igényel, abból a célból, hogy olyan optimális termelési kapacitásokat hozzanak létre, amelyek teljesebb mértékben kielégítik az érdekelt országok igényeit, valamint tartós és hosszabb távlatra szóló kölcsönös külkereskedelmi kapcsolatokat teremtenek. E célból a KGST-tagállamok a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés olyan formáit alkalmazzák, amelyek ösztönzik olyan objektumok közös erőfeszítéssel történő építését is, amelyeknek a termékei jelenleg hiánycikkek. 3. A kétoldalú koordináció további fejlesztése mellett szélesebb körben fejlesztik a sokoldalú tervkoordinációt a KGST szerveiben, különösen olyan bonyolult problémák esetében, amelyek hatékony megoldása meghaladja egy vagy két ország lehetőségeit, és több ország vagy az Összes KGST-tagállam erőfeszítéseinek egyesítését igényli. 4. A tervező tevékenység területén megvalósuló együttműködésben és különösen a tervkoordinációban vezető szerepet kell kapniuk a KGSTtagállamok központi tervező szerveinek. Ezek felelősek az egész tervkoordinációs munka két- és sokoldalú megszervezéséért, széles körben belevonva ebben a megfelelő KGST-szerveket, a minisztériumokat, a hatósá-