Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - A KGST-országok gazdasági integrációjának komplex programja
és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének következményei. Ezen az alapon mind a fejlett, mind az iparilag kevésbé fejlett KGSTtagállamok szükségszerűen érdekeltek abban, hogy eredményesen előrehaladjon a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos közelítésének és kiegyenlítésének folyamata. 2. A KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítésének és kiegyenlítésének fő útja mindenekelőtt az egyes országok saját erőfeszítéseinek és forrásainak maximális mozgósítása és hatékony felhasználása, valamint a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek a kihasználása. A KGST-tagállamok, különösen az iparilag kevésbé fejlett tagállamok szempontjából rendkívül fontos, minden egyes KGST-tagállam optimális népgazdasági komplexumának kialakításánál az alapvető távlati irányok meghatározása. Egy ilyen komplexum megteremtése a tudományos-technikai forradalom jelenlegi viszonyai között feltételezi a hatékony külgazdasági kapcsolatokat, a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztését és elmélyítését. 3. Azokat a problémákat, amelyek a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos közelítésével és kiegyenlítésével függnek össze, az együttműködés valamennyi területén és konkrét formáiban figyelembe kell venni. Szükség esetén, az iparilag kevésbé fejlett országok gazdasági életének fejlesztésére kiegészítő eszközként az együttműködés előnyös feltételeit állapíthatják meg. A saját erőfeszítések és erőforrások maximális mozgósítása és hatékony felhasználása mellett, két- és sokoldalúan összehangolt megállapodások alapján, a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalainak fokozatos közelítéséhez és kiegyenlítéséhez és az iparilag kevésbé fejlett országok számára nyújtandó maximális segítség és közreműködés megadásához az alábbi alapvető utak és eszközök használhatók fel: 3.1. A nemzetközi gyártásszakosításban és kooperációban: — az iparilag kevésbé fejlett országok számára széles körű részvételi lehetőség nyújtása a gyártásszakosításban és a kooperációban, ezen belül a nemzetközi szakosítás és kooperáció területén új termelési ágak kiválasztásában, amennyiben ezek az országok biztosítják a termékek magas műszaki színvonalát és jó minőségét. Ezzel az iparilag kevésbé fejlett országok termékei számára olyan tartós és állandóan bővülő értékesítési piacot teremtenek a KGST-tagállamokban, amely a termelés, az export és import nagyfokú gazdasági hatékonyságát biztosítja; — hatékony közreműködés és segítségnyújtás a szakosított termékek magas technikai színvonalának és kiváló minőségének elérésére. 3.2. A tudományos-műszaki együttműködésben: — műszaki közreműködés a létesítmények tervezésében, szerelésében, üzembe helyezésében, egészen a termék előállításának elsajátításáig és sorozatgyártásáig ; — az iparilag kevésbé fejlett országok bevonása a tudományos-kutató