Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - A KGST-országok gazdasági integrációjának komplex programja

a világban végbemenő munkamegosztás figyelembevételével jön létre — folytatni fogják a többi országgal fenntartott gazdasági és tudományosműszaki együttműködés fejlesztését, függetlenül azok társadalmi és állami berendezkedésétől — az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletben tartásának elve alapján. Különösen fontos jelentőséget tulajdonítanak a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés további bővítésének. A KGST-tagállamok közösen vagy külön-külön intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a még diszkrimináció alá eső szocialista államok együttműködését és teljes jogú tagságát a nemzetközi tudományos-műszaki szervezetekben. E célból a KGST-tagállamok koordinálni fogják külgazdasági politikájukat, hogy normalizálják a nemzetközi kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat, és mindenekelőtt, hogy kiküszöböljék a diszkriminációt. 4. A KGST-tagállamok abból indulnak ki, hogy gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési rendszerük a szocialista építés általános törvényszerűségein és a szocialista gazdaságirányítás alapelvein, a tervkoordinációnak, mint az együttműködés alapvető módszereinek az árués pénzkapcsolatok szélesebb körű felhasználásával történő szerves öszszekapcsolásán nyugszik. A KGST-tagállamokban a munkásosztály és pártjainak vezető szerepe mellett tovább fejlődnek a szocialista állam gazdasági funkciói a demokratikus centralizmus és a tervszerű népgazdaság-irányítás alapján. 5. A KGST-tagállamok elmélyítik és tökéletesítik a gazdasági együttműködést, valamint fejlesztik a szocialista gazdasági integrációt, hogy elősegítsék : — a termelőerők gyorsabb fejlődését az összes KGST-tagállamban, a legmagasabb tudományos-műszaki színvonal elérését és a társadalmi termelés gazdasági hatékonyságának maximális fokozását, valamint a társadalmi munka termelékenységének maximális növelését ; — a termelés szerkezetének tökéletesítését és méreteinek növelését az ágazatok műszaki felszereltségi szintjének rendszeres emelése mellett, és az élenjáró technológia bevezetését a tudományos-technikai forradalom követelményeinek megfelelően. — a tagországok növekvő szükségleteinek hosszú távlatra szóló kielégítését fűtőanyagokkal, energiával, nyersanyagokkal, korszerű berendezésekkel, mezőgazdasági termékekkel, élelmiszerekkel és egyéb közszükségleti cikkekkel, lényegében a KGST-tagállamok termeléséből és erőforrásaik ésszerű kihasználása révén ; — a KGST-tagállamok népei anyagi és kulturális életszínvonalának emelését ; — a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos közelítését és kiegyenlítését ; — a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos közelítését és kiegyenlítését ;