Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Vályi Péter miniszterelnök-helyettes felszólalása az MSZBT országos értekezletén (Részletek)

déktalanul megkezdődjék az európai konferencia gyakorlati előkészítése. A magyar külügyminiszter magyarországi hivatalos baráti látogatásra hívta meg Corneliu Manescut, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterét, aki a meghívást örömmel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton állapítják meg. VÄLYI PÉTER MINISZTERELNÖK-HELYETTES FELSZÓLALÁSA AZ MSZBT ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉN 23 (RÉSZLET) A Magyar—Szovjet Baráti Társaság létrejötte óta eredményesen segíti a magyar—szovjet barátság elmélyítését. Jelentős részt vállal népünk és a szovjet népek közötti barátság ápolásában, népünk hazafias, internacionalista nevelésében. Bátran elmondhatjuk, hogy a magyar—szovjet barátság gondolata politikánk szerves része, behatolt a köztudatba. Egész társadalmunk közös ügye a két nép egymás iránti kölcsönös megbecsülése, szeretete. A Szovjetunió a szocialista rendszer erejével a világ legerősebb hatalmát teremtette meg; magas fejlettségű az ipara, a világ legfejlettebb közoktatását hozta létre, magas szocialista kultúrát alkotott. Korunk történelmi eseményei ismételten bebizonyították, hogy a kommunizmusért folyó harc elválaszthatatlanul összeforr a béke védelméért folyó küzdelemmel. Az emberiség létérdeke megköveteli, hogy a létező két ellentétes világrendszer békében éljen egymás mellett. Száz- és százmilliók gondolkodásában gyökerezett meg a felismerés: az imperializmus háborút, a kommunizmus békét jelent. Kormányunk nagy figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását, s minden lehetőséget megragadva szorgalmazza hazánk nemzetközi kapcsolatainak fejlődését. Tevékenyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzetközi helyzet javítását, a béke és a biztonság megszilárdítását, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését szolgálja. A Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívása kimondta kormányunk egyértelmű állásfoglalását. Elérkezett az idő, hogy a bizonytalan európai viszonyok rendezettebb alapokra kerüljenek; minden ország ismerje el a második világháború után Európában kialakult realitásokat, s fokozatosan megszűnjenek azok a körülmények, amelyek bizalmatlansághoz, esetleg fegyveres konfliktusokhoz vezethetnek. Elérkezett az ideje, hogy kontinensünk országai áttérjenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének aktívabb szakaszára, a tanácskozás sokoldalú előkészítésére. Szükség van arra, hogy az európai államok képviselői együttesen tanácskozzanak és véglegesen megállapodjanak a legfontosabb kérdésekben. Hatékonyabb fejlődésünk egyik fő útja, hogy még jobban bővítsük külgazdasági, külkereskedelmi kapcsolatainkat. Ebből a szempontból a KGST-országok gazdasági integrációja óriási jelentőségű az egész szocia-