Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlés 26. ülésszakán

viszonyoknak, a Kínai Népköztársaságnak, és nem utolsó sorban saját maguknak, örömmel állapítható meg, hogy itt a közgyűlésen növekszik azok száma, akik a Kínai Népköztársaság teljes jogának helyreállítása mellett vannak az Egyesült Nemzetek működésében. Egy Kína van, és ha a közgyűlés a Kínai Népköztársaság képviseletének a meghívása mellett dönt, ez azt jelenti, hogy itt még egy másik kínai delegáció nem lehet. Tajvannak és a kontinentális Kínának kell egymással rendeznie vitáit. Világos, hogy Tajvan is az egyetlen Kína elmélete alapján áll. A Kínai Népköztársaság képviselete kérdésének várhatóan közeli megoldása az egyik ok, amely ennek a közgyűlésnek a hangulatát, a politikai vita légkörét rendkívüli mértékben megjavította. A múlt évi, huszonötödik évfordulót jelző jubileumi közgyűléshez a népek és kormányok nagy reményeket fűztek. Ügy volt, hogy államfők, kormányfők világméretű arányokban találkoznak itt a jubileum alkalmából. Ezt megakadályozta valamiféle hidegháborús fuvallat. Sokan elemezték itt a múlt évi közgyűlés általános vitájában, hogy mi volt a hidegháborús fuvallat tulajdonképpeni oka. Akik ezért bírálatot kaptak, természetesen nem nagyon örültek. Ez a mostani közgyűlés — ellentétben a múlt évi jubileumival — rendkívül jó légkörben indul. Ez azt mutatja, hogy a múlt év óta sok kedvező változást tapasztaltunk a nemzetközi viszonyokban. A változások egyik okát már említettem azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajtaja nyílni készül a Kínai Népköztársaság előtt. Ennél lényegesebb ok az, hogy javulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. A nemzetközi élet fő feladata minden demokratikus erő és minden emberséges ember számára a termonukleáris háború veszélyének elhárítása. Ez pedig főként a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyától függ — legalábbis a jelenlegi erőviszonyok között. Ezek az erőviszonyok belátható időn belül nem változhatnak objektív okok miatt. Az egyezmények a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a termonukleáris háború véletlen kitörésének kiküszöbölésére és a Moszkva—Washington között létesített közvetlen „forró drót" rendszerénők tökéletesítésére a nemzetközi élet egyik legfontosabb jó híre. A nemzetközi viszonyok javításához tartozik a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló tárgyalások folytatása körültekintő, reális módon. Emellett a biológiai fegyverek megsemmisítésére irányuló egyezmény terve ma már itt van a közgyűlés előtt. Az emberiséget az új világháborútól és a termonukleáris háború veszélyétől az általános és teljes leszerelés fokozatos megközelítése mentheti meg. A most létrejött vagy tervezett részletmegállapodások ezt a történelmi célt szolgálják. Senki nem tekint ezekre a célokra valamilyen naiv várakozással. Ebben az összefüggésben utalok a Szovjetunió javaslatára az öt nukleáris hatalom összejövetelével és a leszerelési világkonferenciával kapcsolatban. Ezek a javaslatok önmagukban is segítenek napirenden tartani a fegyverkezési verseny megszüntetésének, az általános és teljes leszerelés megvalósításának a gondolatát. Az emberiség termonuk-