Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - A Béke-Világtanács budapesti kiáltványa

gál gyarmatokon folyó fegyveres harcokat illetően — a nemzeti felszabadító mozgalom szélesedésének lehetünk tanúi. Latin-Amerika haladó, nemzeti erőinek jelentős sikerei — különösképpen amelyet Chilében értek el — ösztönzést jelentenek valamennyi nép számára a világnak ezen a részén. Országok szabadították fel magukat az imperialista tőkések uralma alól azzal, hogy visszaszerezték saját természeti kincseiket. Űj lépések születtek a béke és a népek biztonsága felé. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK között megkötött szerződések megalapozták az európai helyzet normalizálódását. E lépések a szocialista országok következetes béke-erőfeszítéseit bizonyítják, s azt, hogy Nyugat-Európa bizonyos körei a politikai realizmus felé közelednek. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés életbe lépett; a világ legtöbb állama aláírta azt a nemzetközi egyezményt, amely megtiltja, hogy a tengerek mélyén atomfegyvereket helyezzenek el. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között tárgyalások folynak a stratégiai fegyverek korlátozásáról. A biztonság és az együttműködés kérdésével foglalkozó európai konferencia gondolata megértéssel és támogatással találkozik. Mégis súlyos veszélyek fenyegetik a békét és a népek biztonságát. Az indokínai háború kiterjesztése, a közel-keleti feszültség fennmaradása az imperialista politika agresszív irányzatainak erősödését tanúsítja. Az amerikai imperializmus világuralomra tör, beavatkozik más népek ügyeibe, megsérti a törvényes jogokat és a szuverenitást, rá akarja kényszeríteni akaratát a világ nagy kiterjedésű részeire. Az Egyesült Államok egyrészt támogatja az izraeli kormány annexiós álláspontját, másrészt minden közvetlen és közvetett eszközt felhasznál arra, hogy nyomást gyakorolhasson az arab országokra, hogy megsértse törvényes jogaikat, s ezzel akadályozza a közel-keleti válság rendezését. Támogatja a portugál gyarmatosítókat, akik pusztító háborút viselnek. Mozambik, Angola és Bissau-Guinea népei ellen. Az imperialisták támogatják a gyarmatosítók beavatkozási kísérleteit a független Guineában. Dél-Afrika fajgyűlölő rendszereire támaszkodva és katonai támaszpontokat létesítve az Indiaióceán szigetein, veszélyeztetik e területek országait. Az amerikai imperializmus megsokszorozza provokációit a Kubai Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Aláaknázza a haladó rendszereket, s akadályozni igyekszik a függetlenségi mozgalmakat Latin-Amerikában. Bátorítja a revansista mozgalmat a Német Szövetségi Köztársaságban s a militarizmus újjászületését Japánban. Azok a súlyos események, amelyek vérbe borítják Kelet-Pakisztánt, azt követelik a béke híveitől, hogy szolidaritási akciót kezdeményezzenek a vérengzések megszüntetéséért és a menekültek segítéséért. A katonai Hadások — amelyek az infláció és a nyomor forrásai — mind elviselhetetlenebb terhet jelentenek a világ gazdasága számára. Az utóbbi öt évben az Egyesült Államok körülbelül 400 milliárd dollárt költött katonai célokra. A nukleáris fegyverek ereje — nem számítva a többi tömege pusztító fegyver erejét — 20 év alatt a világon több milliószorosára nö-