Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Péter János külügyminiszter cikke „Külpolitikánk és az európai biztonság” címmel a Népszabadságban

szül. Ezek is hasznosnak ígérkeznek. A jelek Svájcban is az európai biztonság ügye iránti hivatalos érdeklődés növekedésére utalnak. Teret nyer az európai semleges országokban annak felismerése, hogy az európai biztonságnak új alapokra helyezése számukra különösen hasznos lesz. A NATO új brüsszeli nyilatkozata is ugyanúgy kompromisszumos jellegű, mint az utóbbi idők több hasonló dokumentuma. Mint minden kompromisszumos nyilatkozatnál lenni szokott, az aláírói is más-más módon magyarázzák. A legnegatívabb része az, amely feltételekhez köti a konferencia megtartását. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a két német állam egymáshoz való viszonya és a nyugat-berlini kérdés — mint sok más — kapcsolatban van az európai biztonság alapproblémáival. A kölcsönhatást persze szem előtt kell tartani: a részletkérdések két- és több oldalú tárgyalásai segítik az összeurópai biztonságot, s az összeurópai biztonsági konferencia előkészítése segíti a részletkérdésekre vonatkozó tárgyalásokat. A szovjet— nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet szerződések aláírása nagy lépés az európai biztonság megszilárdítása és a konferencia felé. Voltak, akik ezt előfeltételnek tekintették a konferencia megtartásával kapcsolatban. Mi most a következő fontos lépésnek tartjuk e szerződések ratifikálását. Ez nagy lépés lesz a Német Szövetségi Köztársaságnak az európai ügyek rendezésében való részvétele felé. De nem tekinthetjük a ratifikálást a konferencia előkészítésében való előrehaladás előfeltételének. Az is világos, hogy a Német Demokratikus Köztársaság általános nemzetközi jogi elismerése lényeges része az európai biztonságnak, de mi nem mondjuk, hogy addig nem lehet előrehaladni az európai biztonsági konferenciához vezető úton, amíg minden európai ország el nem ismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. A kölcsönhatások szövevényének és kétségtelen tényének az elfogadása és tiszteletben tartása tulajdonképpen elvileg is kizárja az előfeltételek konstruálását. Most részben folynak, részben tervben vannak a tárgyalások azokban a részkérdésekben, amelyeket egyesek előfeltételekké szeretnének tenni. Ez ne zavarja azokat, akik készek az előrehaladásra. Ezért most az szolgálja az európai béke ügyét, ha minél több ország megbízza helsinki nagykövetét — ahol mind a két német államnak van hivatalos képviselete —, hogy kezdjék meg a két- és több oldalú konzultációt a konferencia összehívásáról. Ezzel párhuzamosan — részben Helsinkiben, részben egyéb kétes több oldalú tárgyalások keretében — megkezdődhetne annak kidolgozása, hogy az egyes napirendi pontok keretében a felek milyen állásfoglalásokat szeretnének elfogadtatni és hogyan képzelik el Európa biztonságának állandó, intézményesített szervét. A magyar külpolitikai tevékenység, szoros kapcsolatban a Varsói Szerződés többi tagállamával, az európai biztonság ügyét abban a tudatban szolgálja, hogy az európai biztonság szerves és hatékony része az általános nemzetközi békének és biztonságnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa nemzetközi tevékenységünk értelmének és irányvonalának a meghatározásánál kimondta, hogy minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket kell teremteni a szocializmust építő Magyarország számára. Most, amikor a szocializmus teljes felépítése érdekében a belpolitikai fel-