Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Az MSZMP X. kongresszusának határozata külpolitikánk fő irányáról és feladatairól

Szovjetunió vívmányai, amelyek növelik szerepét a nemzetközi életben, a szocialista világ és valamennyi imperialistaellenes erő javára. A tőkésországok munkásosztálya mind erőteljesebb harcot folytat a monopóliumok uralma és a fegyverkezési hajszát szülő, háborús terveket szövögető, katonai agressziókra is vetemedő politikája ellen. A munkásság soraiban erősödnek az egységtörekvések és fejlődik együttműködésük a monopóliumok hatalmával szemben álló más társadalmi rétegekkel. Ki­emelkedő jelentőségűek az amerikai imperializmus bűnös indokínai hábo­rúja elleni megmozdulások. Az Egyesült Államokban is szaporodtak a háborúellenes akciók. Nagymértékben befolyásolja a nemzetközi életet a népek függetlenségi harca. Vietnam és egész Indokína népeinek az agresszorok elleni hősies küzdelme kiváltotta az emberiség túlnyomó többségének mély rokonszen­vét, s a szocialista országok messzemenő segítségére támaszkodva kudarcra ítéli a legerősebb tőkés hatalom, az Egyesült Államok háborús terveit. A washingtoni uralkodó körök által bátorított és irányított izraeli agresszió nem tudta térdre kényszeríteni az arab népeket, amelyek folytatják har­cukat az agresszió ellen; a Nigéria szétszakítására irányuló imperialista kísérlet is kudarcot vallott. A régi gyarmatrendszer felszámolásának tör­ténelmi folyamata utolsó szakaszához érkezett; fellendült Afrikában a por­tugál gyarmatok népeinek függetlenségi harca, s növekvő erővel folyta­tódik a gyarmatosító fehértelepes uralom elleni küzdelem. Latin-Ameri­kában a forradalmi Kuba áll szemben legszívósabban az amerikai impe­rializmussal, de jelentősen növeli a függetlenségi erőket a haladó fordu­lat Peruban, Bolíviában, a baloldali erők győzelme Chilében. Növekszik az ellenállás az európai tőkésországokban is az amerikai mo­nopóliumok mind veszedelmesebb gazdasági és politikai behatolásával szemben. Legkövetkezetesebben a munkásság forradalmi erői küzdenek az amerikai függés felszámolásáért, az európai népek békéjének és bizton­ságának megszilárdításáért. Az amerikaiaktól való függés lazítását és meg­szüntetését követelő erők fellépése azonban fokozódik a társadalomnak csaknem minden rétegében. Ebben jelentős szerepet játszik a tőkés hatal­mak közötti ellentéteknek, a piacokért folyó harcuknak az éleződése is. 2. Az elmúlt évek eseményei is szemléltetően bizonyítják, hogy átme­neti sikereket elérhetnek ugyan a tőkés hatalmak, de a kapitalista rend­szer kibékíthetetlen ellentmondásait nem képesek megoldani. Országaik­ban mélyülnek a társadalmi ellentétek, éleződik az osztályharc; állandó belső és külső konfliktusok következtében mind gyakrabban robbannak ki politikai válságok. Háborús készülődéseik mindenekelőtt a szocialista or­szágok ellen irányulnak, ez vezérli a NATO-országok katonai együttmű­ködését és azokat az ismételt kísérleteiket is, hogy egymás közti ellenté­teiket megpróbálják mérsékelni, áthidalni. Kénytelenek azonban számolni a valóságos erőviszonyokkal, s ezért taktikájukat időről időre változtatják. Hol a nyílt katonai erőszak, hol a békésnek álcázott fondorlatos „fellazítás" eszközéhez nyúlnak. A szocialista országoknak, a világbéke védelméért és a békés alkotó­munka biztosításáért küzdve, továbbra is hatékonyan támogatniuk kell a szabadságukért küzdő népeket, hogy teljesen és véglegesen megszaba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom