Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Kállai Gyulának, az Országgyűlés elnökének nyilatkozata a magyar-finn barátsági hét alkalmából
böző politikai pártoknál folytatott eszmecseréken teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy országaink és népeink kölcsönös kapcsolatai kedvezően fejlődnek. A kapcsolatok további erősítését mindkét fél kívánatosnak, szükségesnek és hasznosnak tartja. Az erősödő és bővülő finn—magyar politikai, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés elsősorban népeink érdekeit szolgálja, de jelentősége ennél szélesebb körű, elősegíti a nemzetközi élet bonyolult kérdéseinek megoldását is, mert jó példája a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének. Példáját adta továbbá annak is, hogy a kis népek és országok, ha felelősen tekintenek a világ dolgaira és helyes politika szellemében, a béke érdekében lépnek fel, a nemzetközi életnek, a nemzetközi biztonság megerősítésének komoly tényezői lehetnek. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecseréink középpontjában az európai biztonság kérdése állott. Ez nem véletlen, hiszen, mint azt a finn politikusok is megállapították, Budapest és Helsinki neve a legutóbbi másfél esztendőben szorosan összekapcsolódott az európai biztonsági konferencia gondolatával. Az európai biztonsági konferencia tervét — mint ismeretes — a Varsói Szerződés tagállamainak emlékezetes 1969 márciusi budapesti értekezletének felhívása tartalmazta. Ezt mint Budapesti felhívást ismerte meg a közvélemény. A finn kormány — elsőként az európai nem szocialista országok kormányai közül — pozitívan reagált a javaslatra és felajánlotta, hogy az értekezlet Helsinkiben legyen. Most is valamennyi finn politikussal folytatott tárgyalásunkon teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy a biztonsági konferencia összehívása elengedhetetlenül szükséges és helyes lépés az európai béke megerősítésének útján. Különösen érdekesek voltak Paasiónak, a Finn Szociáldemokrata Párt elnökének a fejtegetései e kérdésről. Paasió elmondta, hogy pártjuk a Szocialista Internacionáléban is az európai biztonság megerősítéséért lép fel és azon dolgozik, hogy mind több és több európai szociáldemokrata párt a magáévá tegye a biztonsági konferencia gondolatát. Ezzel kapcsolatban érdemesnek tartom megjegyezni, hogy az európai kommunista és munkáspártok 1967. évi Karlovy Vary-i értekezletének dokumentuma erőteljesen kiemeli a szociáldemokraták és a kommunisták együttműködésének lehetőségét és szükségességét az európai biztonság megerősítésében. Megítélésem szerint — és ebben a finnországi eszmecseréink is újólag megerősítettek — a szocialista országok külügyminisztereinek legutóbbi budapesti találkozóján elfogadott nyilatkozat és memorandum-alapelvek céljai — hogy tudniillik az európai biztonsági értekezlet előkészítését gyakorlati síkra kell terelni — egybeesnek a finn kormányzati és politikai tényezők elképzeléseivel.