Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Fock Jenő miniszterelnök nyilatkozata az MTI munkatársának a KGST tanácsának varsói 24. ülésszakáról (Részletek)

nyúló, rendkívül széles körű és bonyolult munka állását, eszmecserét folytattunk annak további irányáról és jóváhagytuk a kidolgozandó program rendszerét és szerkezetét. Másrészt konkrét határozatokat hoztunk több olyan kérdésben, amely a KGST-országok együttműködésének továbbfejlesztésére vonatkozik. Végül pedig a tagállamok tervhivatalainak vezetői tájékoztatást adtak az 1971—1975. évi népgazdasági tervek koordinálásának eredményeiről. A KGST 23. ülésszaka óta eltelt egy év a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítését szolgáló munka jegyében folyt, ezt országaink közvéleménye is érdeklődéssel kíséri. A KGST-országok vezetői, gazdasági szakemberei, ideértve a kormányok illetékes tagjait is, rendkívül intenzíven kapcsolódtak be az integráció programjának kidolgozásába. Ez igen bonyolult és nem kis időt igénybe vevő feladat. Ezért bátran a munka eredményei közé sorolhatjuk, hogy már ezen az ülésszakon több fontos határozatot tudtunk hozni. A munka nagyobbik része azonban még hátra van. A viták során olyan problémák is felmerültek, amelyek történelmileg is újak, amelyek megoldására nincs sablon, amelyeknek megoldására a szocialista közgazdaságtudomány is csak most keresi az utat. Kérdés: Milyen fő kérdésekre utalt Fock elvtárs, amikor a konkrét határozatokat említette? Válasz : A konkrét határozatokat négy csoportra oszthatnám. Az első a gazdaságpolitika és a tervek koordinálására vonatkozik. Az ülésszak jóváhagyta a gazdaságpolitika egyeztetésére irányuló konzultációk rendszerét és meghatározta, hogy melyek azok a gazdaságpolitikai kérdések, amelyeket a nemzetközi konzultációk során elsősorban előtérbe kell állítani. Ezt azért tartom lényeges eredménynek, mert a gazdaságpolitika bizonyos mérvű összehangolásának még a tervek koordinációját is meg kell előznie, hiszen minden ország gazdasági fejlesztésének alapja a gazdaságpolitika. Az ülésszakon jóváhagytuk a tervkoordináció továbbfejlesztésének irányairól szóló okmányt. Ez elsősorban azt célozza, hogy sokoldalú együttműködést szervezzünk meg a műszaki és gazdasági fejlődésre vonatkozó prognózisok kidolgozásában, összehangolásában, és ennek segítségével is megteremtsük az alapjait annak, hogy a népgazdaság fontosabb ágaiban hosszabb időre, 15—20 éves időszakra is egyeztessük a fejlesztési célokat. Ez mindenekelőtt azokon a területeken fontos, amelyek döntően befolyásolják országaink fejlődését, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását. Így különösen fontosnak tartjuk hosszabb távlatra szóló együttműködési javaslatok kidolgozását a fűtőanyag- és energiagazdálkodás terén, a vaskohászatban, a feldolgozóipar ágazatai közül a közúti járműipar, a számítástechnika, valamint a műanyag- és műszáltermelés területén. A jóváhagyott okmányok másik csoportja megteremti az alapokat a KGST-országok gazdasági intézményei között az eddiginél szervezettebb és szélesebb körű kapcsolatok létesítésére. Különösen fontosnak tartom a közvetlen kapcsolatok rendszeréről szóló határozatot, amely arra irányul,