Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának ünnepi beszéde a fasizmus felett aratott győzelem 25. évfordulóján a Vígszínházban

De sokat szenvedtek a leigázott Európa más nemzetei is. A fasiszták által megszállt országokból milliószám hurcolták koncentrációs táborokba a kommunistákat, az ellenállókat, a hazafiakat, a faji üldözés áldozatait. A fasiszták elleni küzdelem élharcosai mindenütt a kommunisták voltak, harcukat a „mártírok pártja", a kommunista párt vezette. A nácik által megszállt országok területén hősiesen harcoltak a partizánegységek és csoportok. Rendíthetetlen bátorságuk emléke évszázadok múlva is ragyogni fog. Nem feledjük a francia, a lengyel, az olasz, a csehszlovák, a norvég, a jugoszláv, a görög, a bolgár és más népek hazafiainak önfeláldozó erőfeszítéseit. Több mint 50 millió ember életét követelte a második világháború. A győzelem ünnepén kegyelettel emlékezünk azokra, akik életüket áldozták a gigászi küzdelemben a szabadságért, a haladásért, békés jelenünkért, boldog jövőnkért, az emberiség szebb holnapjáért. Kedves Elvtársak! A Hitler-ellenes koalícióban a szovjet, a brit és az amerikai fegyveres erők együtt küzdöttek a fasizmus legyőzéséért. Vállvetve harcoltak velük a leigázott országok népei, az ellenállók, a hazafiak. A koalíciót alkotó államok kormányai között azonban közismerten voltak ellentétek. Nehezen jött létre Nyugat-Európában a második front, de végül is 1944-ben harapófogóba szorította a német fasizmust. Már a háború alatt, különösen annak befejező szakaszában és utána az imperialisták, s főként az amerikai monopoltőkés körök mesterkedései, diplomáciai cselszövései, titkos tárgyalásai folytán hidegháborús légkör keletkezett. Az imperialisták minden erejükkel arra törekedtek, hogy meggátolják a világ, és ezen belül Európa haladó erőinek tömörülését, kibontakozását. De a háború — törekvéseik ellenére — felszabadító háborúvá vált, és hatása kisugárzott az egész világra. Franciaországban, Angliában, egész NyugatEurópában is felszabadítóként ünnepelték a szovjet hadsereget, a szovjet népet, a Szovjetuniót. A Hitler-ellenes koalícióban részt vett nyugati hatalmak fegyvertényeit természetesen elismerjük. De hangsúlyozni kell, hogy a második világháború fő terheit a Szovjetunió, a szovjet nép viselte. Ez a háború különös szemléletességgel mutatta meg a világ első szocialista államának erejét és annak forrását. Ezek a tényezők : a szovjet társadalmi és államrend sziklaszilárdsága, a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetsége, a soknemzetiségű állam népeinek az internacionalizmuson alapuló testvéri barátsága, a szocialista haza iránt érzett lángoló szeretete, az ellenséggel szemben táplált gyűlölete; egyszóval mindazok a magasrendű erkölcsi tulajdonságok, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja fejlesztett ki a szovjet emberekben. A Nagy Honvédő Háború éveiben szemléletesen beigazolódtak Vlagyimir Iljics Leninnek, a párt és a szovjet állam megalapítójának mélyértelmű szavai: „Soha nem győzhetik le azt a népet, amelyben a munkások és a parasztok többsége felismerte, megérezte és meglátta, hogy saját hatalmát, a dolgozók hatalmát védi; hogy azt az ügyet védelmezi, amelynek győzelme biztosítja saját maga és gyermekei számára a kultúra minden javát, az emberi munka minden alkotását."