Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának beszéde a Lenin-centenárium ünnepségén Moszkvában

júsági Szövetségnek, minden társadalmi szervezetnek, a munkásőrségnek, a honvédségnek, a fegyveres testületeknek, a közlekedés és a hírközlés dolgozóinak, mindazoknak, akik lelkes, fáradságot nem ismerő munkájukkal hozzájárultak hazánk felszabadulásának méltó megünnepléséhez. KADAR JÁNOSNAK, AZ MSZMP KB ELSŐ TITKÁRÁNAK BESZÉDE A LENIN-CENTENÁRIUM ÜNNEPSÉGÉN 21 MOSZKVÁBAN Tisztelt ünnepi ülés! Kedves Elvtársak! Születésének 100. évfordulóján az orosz nép nagy fiára, a nemzetközi munkásosztály vezetőjére, századunk legnagyobb emberére, Leninre emlékezünk. Róla emlékezik meg e napokban Moszkva és Leningrád, a nagy szovjet ország minden köztársaságának lakossága. Velük ünnepelnek a szocialista országok népei, öt kontinens kommunista és munkáspártjai, a világ minden haladó embere. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép forrón köszönti ezen a nagy, közös ünnepen a Szovjetunió Kommunista Pártját, a nagy szovjet népet. Köszöntjük ez alkalomból a nemzetközi munkásosztályt, a haladó országokat és népeket, mindazokat, akik követik Lenin halhatatlan tanításait, azokat, akik tisztelik emlékét. A magyar kommunisták Vlagyimir Iljics Lenin személyében a bolsevik párt megszervezőjét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezetőjét, a szovjet állam megalapítóját, a szocializmus építésének teoretikusát és szervezőjét, a lánglelkű forradalmárt tisztelik. Leninben azt a kimagasló személyiséget tiszteljük, aki felismerte a korszak lényegét és történelmi lehetőségeit, az orosz és a nemzetközi proletariátus életbevágó érdekeit képviselte, felismerte és tudatosította a tömegekben az érlelődő forradalmat, és egész életét, rendkívüli képességeit ennek szolgálatába állította. Amikor Leninről szólunk, akkor a munkásokról, a parasztokról, a dolgozó százmilliókról szólunk, akikkel egy volt, az ő vágyaikat, követeléseiket fogalmazta meg mindenki másnál jobban. Lenin minden elvont elméletnél előbbre helyezte a valóságot, a forradalmi tettet, sohasem a megszokott szavak tiszteletben tartására, hanem mindig a gyakorlati helyzet követelményeire ügyelt. Műve él, hatékony gondolkodásra ösztönöz ma ugyanúgy, mint keletkezése idején, mert a lenini elmélet nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. Lenin, az ember már nincs közöttünk, de szelleme, elévülhetetlen eszmei hagyatéka ma is tanít bennünket. Szilárd proletár osztályálláspontot, internacionalista magatartást, a nemzeti sajátosságok és adottságok figyelembevételét, az elvekben soha meg nem alkuvó politikát, a gyakorlatban rugalmasságot követel tőlünk. Lenin nemcsak a célt, hanem a hozzá vezető utat is ismerte. Életművét, korunk marxizmusát tanulmányozni a kommunisták forradalmi kötelessége. A lenini tanításoktól eltávolodni — zsákutca, kudarc. A lenini