Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján (Részletek)

országokban a szocializmust csak a fejlettebb szocialista országok közösségére támaszkodva lehet eredményesen felépíteni. Az együttműködésről való lemondás, s még inkább a vele való tudatos szembeállás, veszélybe sodorja a szocializmus vívmányait. A szocialista országok arra törekszenek, hogy fennmaradjanak és szélesedjenek az államközi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolataik a Kínai Népköztársasággal. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista mozgalomnak határozott elvi-politikai harcot kell folytatni a Kínai Kommunista Párt jelenlegi irányvonala ellen. Az 1969-es moszkvai értekezlet a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének, a proletár internacionalizmus elveinek és gyakorlatának nagy sikere volt. Az egységért folytatott harc azonban a moszkvai tanácskozással s közösen kidolgozott dokumentumok elfogadásával nem fejeződött be! Tovább kell folytatni a küzdelmet az akcióegység megvalósításáért, megerősítéséért és kiterjesztéséért, továbbá az erősödő akcióegység alapján előrehaladva, a nemzetközi kommunista mozgalom elvi-ideológiai egységéért. Kétségtelen, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban — éppen tapasztalatainak gazdagsága miatt — különleges helye van a Szovjetunió Kommunista Pártjának. A Szovjetunió alapvető és fő tapasztalatainak nemzetközi jelentőségét az a történelmi tény adja meg, hogy több mint fél évszázados fejlődése során a forradalmi harc minden szakaszát sikeresen megvívta. Mindazok a kérdések, amelyek megoldása előtt a mai forradalmi mozgalmak állnak, a Szovjetunióban egyszer már felmerültek, s megoldást nyertek. Éppen ezért a Szovjetunió mind az új társadalom építésében, mind az imperializmus elleni harcban több és gazdagabb harci tapasztalattal rendelkezik, mint a nemzetközi kommunista mozgalom bármely más országa. A Szovjetunió nemcsak az első szocialista ország, amelyben Lenin népe. Lenin pártja él, hanem a világforradalom központja: minden szocialista, haladó erő bázisa és támasza. A Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak elméleti általánosítása, a jelen helyzettel való egybevetése az egész nemzetközi kommunista mozgalom irányvonalának legfontosabb alkotóeleme. Vlagyimir Iljics Lenin születésének századik évfordulóját s vele a leninizmus diadalútját ünnepeljük. Lenin eszméi harcban születtek, harcban hódítják meg a világot, s ma, a centenárium idején is elkeseredett, éles elvi-politikai küzdelem kereszttüzében vannak. A lenini politika Trockijtól Mao Ce-tungig az ultrabaloldali kalandorok támadásainak céltáblája volt, akik osztályárulásnak, a forradalom elárulásának minősítették, s minősítik ma is. A jobboldali revizionisták — Lenin életében és ma is — a leninizmus forradalmi lelkét, a proletárdiktatúrát, a munkásosztály politikai hatalmát akarták megölni, felszámolni. Annak, hogy ki képviseli ma a lenini eszmét, ki tekinthető ma igazán marxistának—leninistának, vitathatatlan kritériumai vannak: Ma csak az tekinthető marxista—leninista forradalmárnak, aki hű a lenini eszmékhez, s képes azokat alkotó módon érvényesíteni korunk for-