Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának nyilatkozata az NSZK új elnökének Nyugat-Berlinben való megválasztásával kapcsolatban

A belkereskedelmi miniszterek értekezlete nem a KGST-országok, hanem a belkereskedelmi miniszterek szervezete. Ez lehetővé teszi rugalmas, operatív, gyakorlati célú együttműködésünket. Itt kívánom megjegyezni, hogy a szakértők által javasolt ügyrend, eljárási szabályzat ismételt tanulmányozásánál nekünk úgy tűnik, hogy azt módosí­tani, egyszerűsíteni és rövidíteni szükséges, annál is inkább, mivel ránk nem vonatkoztatható kötelmeket is tartalmaznak. Ezeknek az okmányoknak tágabb lehetőségeket kell nyújtani a közös munkához és minél kevesebb megkötést. Az értekezlet akkor tud eredményesen működni, ha a megvitatott és jóvá­hagyott kérdések valóra váltásán a két értekezlet közötti időben szakértői munkacsoportok is tevékenykednek. A munkacsoportok feladata, hogy kidol­gozzák a problémák megoldásának módját, meghatározzák a követendő mód­szereket. Ezeket a kérdéseket a munkacsoportokban a szakemberek megvitat­ják és javaslataikat az értekezlet elé terjesztik. Az előkészítő értekezleten nem született megállapodás, hogy milyen szak­értői munkacsoportokat hozzanak létre. Ebben a kérdésben az értekezletnek kell állást foglalnia. A magunk részéről az említett három munkacsoport létre­hozását tartjuk szükségesnek, azzal, hogy ha a gyakorlat úgy kívánja, a szak­értői munkacsoportok számát növelhetjük vagy csökkenthetjük. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK NYILATKOZATA AZ NSZK ÜJ ELNÖKÉNEK NYUGAT-BERLINBEN VALÓ MEGVÁLASZTÁSÁVAL 21 KAPCSOLATBAN A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének Külügyi Bizottsága megütközés­sel értesült az NSZK hatóságainak arról a szándékáról, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság új államelnökének megválasztása céljából ez év március 5-ére Nyugat-Berlinbe hívják össze a Szövetségi Gyűlést. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya ezzel a kihívó lépéssel ismételten demonstrálni akarja a Nyugat-Berlinre vonatkozó jogellenes igényét. A Külügyi Bizottság szükségesnek tartja ez alkalommal is nyomatékosan leszögezni, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik a Német Szövetségi Köztársaság­hoz, s ott hatóságai semmilyen illetékességgel nem rendelkeznek. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ezt az álláspontját az elmúlt évek során több ízben is világosan kinyilvánította. A Külügyi Bizottság a magyar Ország­gyűlésnek a német kérdésben elfogadott állásfoglalásaival összhangban ismé­telten hangsúlyozni kívánja: a magyar nép véleményét kifejezve elítél minden olyan lépést, amellyel a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a Nyugat­Berlinre vonatkozó jogtalan igényét akarja újból alátámasztani. Ezért a már­cius 5-ére kitűzött nyugat-berlini demonstrációt szándékos, előre megfontolt provokációnak tekinti, amelynek következményeiért a Német Szövetségi Köz­társaság kormányának kell viselnie a felelősséget. Súlyos felelősség terheli a nyugat-berlini szenátust is, amely ahelyett, hogy a lakosság valódi érdekeit és békés életét védelmezné, tevékenyen közreműkö­dik az NSZK hatóságainak hidegháborús provokációjában. Súlyosbítja a ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom