Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója az ig68. évi gazdasági eredményekről (Részletek)

a lengyel járműiparral, valamint az NDK irodagépiparával. Az együttműködési lehetőségek változatosságát mutatja az a megállapodás is, amelyet 1968 elején kötöttünk Csehszlovákiával, hogy hozzájáruljunk egy ottani nyugati licenc és gépszállítások alapján megvalósuló tükörüveggyár létesítéséhez. A gyár kielégíti majd a magyar szükséglet egy részét is. Jelentősek a tőkésországok vállalataival kialakítható kooperációk is. 1964től 1968 elejéig központi elhatározások és kezdeményezések alapján mintegy 30-35 kisebb-nagyobb jelentőségű kooperációs megállapodás jött létre. Túlnyomó többségükkel műszaki fejlesztési problémákat oldanak meg üzemeink, de hatásuk, ha kismértékben is, már érezhető a forgalomban is. A fő cél, hogy a tőkéspiaci versenyképességet növeljük és exportpotenciánkat fejlesszük. Kérdés: Hogyan alakultak kapcsolataink néhány tőkés partnerral, Ausztriával, Franciaországgal, Japánnal? Válasz: Magyar-osztrák kapcsolatok: Az utóbbi hónapokban több olyan fontos esemény történt, amely azt bizonyítja, hogy mindkét kormány a gazdasági kapcsolatok szorosabbá fűzésére törekszik. Ilyen esemény volt az 1968. november 15-én Bécsben miniszteri szinten aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. E megállapodás értelmében került sor a magyar-osztrák vegyes bizottság létrehozására, amelynek feladata, hogy a magyar, illetve az osztrák kormánynak javaslatokat dolgozzon ki az együttműködés továbbfejlesztésének módjaira, valamint az esetleges nehézségek elhárítására. Fontos eleme a megállapodásnak az, hogy a kooperációs szerződések alapján történő áruszállításokra a behozatali engedélyeket mindkét fél kontingenseken felül vagy kontingensek hiányában is kiadhatja. Az ipari együttműködést szolgálja az elmúlt hónapokban kötött több előnyös megállapodás. Ilyen pl. a Steyr és a Vörös Csillag Traktorgyár megállapodása a 100 lóerőn felüli traktorok közös gyártására, műszaki továbbfejlesztésére és értékesítésére. Az osztrák Steyr Művek adja a motorokat, a magyar traktorgyár az alvázakat és a gép többi alkatrészét a közösen építendő traktorokhoz. A nyergesújfalui Viscosa gyár, aChemolimpex és a Hungarotex megbízottai együttműködési megállapodást kötöttek az Österreichische Stickstoffwerkével poliakrilnitril műszál gyártására. A műszálhoz szükséges alapanyagot az osztrák vállalat adja, a magyar fél pedig feldolgozza. Magyarország az importalapanyag értékét műszállal egyenlíti ki. Az első szállítások 1971-ben kezdődnek. A két ország közötti árucsere-forgalom további szélesítését előmozdítja az 1969. évre vonatkozó megállapodás is, amely a kereskedelmi kapcsolatok jelentős bővítésével számol. Aláírásra került a két ország közötti vámmegállapodás is, amelynek értelmében az osztrák fél a magyar áruk számára biztosítja a mindenkor érvényes GATT vámokat.