Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

III. TÉNYEK ÉS ADATOK A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAIRÓL - Az idegenforgalom alakulása

Az utasforgalom megoszlása országonként (adatok: ezerben) Magyarországi Nem magyarúticéUal érke- orsza

S

1 utl

" Összes Ország zők (beutazók) céllal érkezők érkezők száma (átutazok) szama száma Európa 2927,6 3039,5 5967,1 Ebből: Ausztria 147,8 28,8 176,6 Bulgária 42,1 286,7 328,8 Csehszlovákia 1438,5 1492,9 2931,4 Franciaország 16,2 10,2 26,4 Jugoszlávia 557,5 593,2 1150,7 Lengyelország 121,7 194,9 316,6 Német Demokratikus Köztársaság 164,0 57,1 221,1 Német Szövetségi Köztársaság 106,9 62,0 168,9 Olaszország 33,4 6,5 39,9 Románia 85,5 237,5 323,0 Svájc 19,2 3,1 22,3 Szovjetunió 141,5 43,5 185,0 A többi földrész országai 74,1 27,9 102,0 Ebből: Egyesült Államok 36,5 6,4 42,9 Kanada 9,7 2,2 11,9 összesen : 3001,7 3067,4 6069,1 A magyarországi úticéllal érkezők átlagos tartózkodási ideje csökkenő tendenciát mutat. Ez a jelenség összefügg az úgynevezett autós „mozgó turizmussal", amelynek egyik jellemzője, hogy az utazók szabadságidejük alatt több országot is meglátogatnak, és így egy-egy országban kevesebb ideig tartózkodnak. Míg 1959-ben a magyarországi úticéllal érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 14, addig 1964-ben 8 és 1969-ben már nem érte el az 5 vendégéjszakát. A magyarországi úticéllal érkezők jelentős része rokonlátogató. (1968-ban a rokonlátogatók aránya mintegy 40% volt.) A közhasználatú szálláshelyeket (szállodák, kempingek, turistaházak stb.) igénybe vevők száma így viszonylag alacsony.