Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Közlemény a KGST 23., rendkívüli ülésszakáról

országok egyhangúlag erőfeszítéseik szorosabb egyesítésére törekednek a szocializmus és a kommunizmus építésével összefüggő feladatok sikeres megoldása céljából. A kommunista és munkáspártok vezetésével a KGST-tagországok dolgozói gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai átalakításokat hajtottak végre, biztosították a termelés szakadatlan fejlődését, a tudomány, a kultúra virágzását, a népek életszínvonalának jelentős emelését. A KGST-tagországokban tartósan megszilárdult a népgazdaság szocialista rendszere, amely korszerű anyagi-műszaki alapokon fejlődik. A szocialista iparosítás következetes megvalósításával, a gazdasági fejlődésnek a tőkés rendszerét meghaladó gyors ütemével, az együttműködés és a kölcsönös segítség erősítésével a KGST-tagországok óriási mértékben növelték ipari potenciáljukat, ami erősíti minden egyes tagország és az egész szocialista közösség hatalmát, megszilárdítja a szocialista országok helyzetét a világgazdaságban. A KGST-tagországok új rendjének, népgazdaságuk tervszerű fejlesztésének és kölcsönös együttműködésének előnyei lehetővé tették a testvéri országok számára a gazdasági fejlettségük színvonalában jelentkező különbség csökkentését. A KGST-tagországok gazdaságának gyors fejlődése azokon az erőfeszítéseken nyugszik, amelyeket minden egyes ország népe a saját nemzetgazdasága fejlesztésének érdekében fejt ki, párosítva a minden irányú együttműködés kibővítését és megszilárdítását célzó közös erőfeszítésekkel. Kölcsönös gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolataik az államok közötti új típusú viszony elveire, a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, a szuverenitás és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség elveire épülnek. A történelmi tapasztalat teljes mértékben megerősítette ezeknek a marxista-leninista elveknek az életerejét. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai kollektív alkotó tevékenységének, az elvtársi együttműködésükkel összefüggő kérdések együttes megvizsgálásának és megvitatásának eredményeként kidolgozták és a gyakorlatban megvalósítják a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapvető elveit, állandóan tökéletesítik az együttműködés formáit és módszereit. A népgazdasági tervek összehangolása a KGST-tagországok közötti tartós és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kialakítása fő eszközének bizonyult. Mélyül a termelés szakosítása és kooperációja, bővül az együttműködés a tudomány és a technika területén. A szocialista országok hatóságai és gazdasági szervezetei között az utóbbi években kidolgozott tervek alapján közvetlen kapcsolatok épülnek ki, s az együttműködés különböző területein a tapasztalat- és az információcsere ilyen alapon bontakozik ki. Szakadatlanul fejlődik a KGST-tagországok egymás közötti kereskedelme, amely nagyrészt kielégíti a testvéri országok behozatali igényeit a legfontosabb árufajtákban, és biztosítja exporttermékeik mindenkori elhelyezését. A KGST rendkívüli, 23. ülésszakának résztvevői hangsúlyozták gazdasági együttműködésük mindenre kiterjedő fejlesztésének hatalmas politikai jelentőségét. A szocialista államok közösségének, amelyet az alapvető osztályérdekek és célok közössége forraszt össze és a marxizmus-leninizmus egységes ideológiája vezérel, a tartós és szilárd nemzetközi szocialista munkamegosztás