Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter sajtónyilatkozata a magyarszovjet gazdasági együttműködésről (Részletek)

DR. BÍRÓ JÓZSEF KÜLKERESKEDELMI MINISZTER SAJTÓNYILATKOZATA A MAGYAR-SZOVJET 17 GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL (RÉSZLETEK) A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok alakulása a felszabadulás óta eltelt csaknem két és fél évtized alatt meghatározója volt a magyar népgazdaság fejló'désének. A Szovjetunió legnagyobb külkereskedelmi partnerünk; részaránya a magyar külkereskedelemben mintegy 40%-os, s a Szovjetunióba irányuló export révén realizálódik országunk nemzeti jövedelmének csaknem 15%-a. Hazánknak mint nyersanyagban szegény országnak rendkívül jelentős a Szovjetunióból származó sokféle nyersanyag, késztermékeinknek pedig fontos elhelyezési területe a nagyarányú szovjet felvevő piac. A Szovjetunió biztosítja számunkra az ország gazdasági vérkeringésének zavartalan fenntartásához szükséges nyersanyagok teljes importjának megközelítően 50%-át. Az importált nyersolajtermékek 92%-a, a nyersolaj 85, a vasérc 95, a nyersvas 97, a foszforműtrágya 91, a villamos energia 76, a faféleségek 73, a koksz és a gyapot 50-50%-a származik a Szovjetunióból. Tekintettel arra, hogy az ipari termelés minden 1%-os növelése a nyersanyagim port 1,2%-os növelését teszi szükségessé, a következő tervidőszakban is messzemenően számítunk a Szovjetunióból származó nyersanyagok növekvő importjára. A Szovjetunió az 197l-l975-ös években is teljes mértékben kielégíti vaskohászatunk alapanyag-szükségletét. Előreláthatólag 1975-ben 1,8-2 millió tonna vasércet kapunk a Szovjetunióból. A külkereskedelem éppen a közelmúltban vizsgálta meg a hazai vasérctermelés fokozásának és más importforrások bekapcsolásának a lehetőségét. A vizsgálatokból kitűnt, hogy a legelőnyösebb beszerzési piac a Szovjetunió ; a hazai vasércből előállított 1 tonna acél-nyersvas közvetlen anyagköltsége kétszer nagyobb, mint a szovjet vasércből nyert acélé, és a szovjet nyersanyagnál jóval drágábbnak bizonyul a jugoszláv és az indiai nyersanyag is. Az ország alapanyag- és fűtőanyag-ellátása érdekében a Szovjetunió kész nagymértékben növelni a kőolaj szállításokat. Ebben az évben 3,6 millió tonna nyersolaj érkezik a Szovjetunióból, 1975-ben pedig 6,5 millió tonna. Előreláthatólag 1970-ben megkezdődik és 1973-ban befejeződik a Barátság-kőolajvezeték második szakaszának az építése, amellyel lehetővé válik évente 10 millió tonna nyersolaj szállítása. A távvezeték építéséhez 52 millió rubel értékű áru szállításával járulunk hozzá. A Barátság 2. kőolajvezetékkel párhuzamosan kiépül a földgázimporthoz szükséges vezeték is. A Szovjetunió ugyanis kész 1975-ben - és addig is fokozatosan növekvő mennyiségben - 1 milliárd köbméter földgázt és 4-6 milliárd kW/ó villamos energiát szállítani. Ez egyébként azt jelenti, hogy az energiahordozók behozatala a Szovjetunióból csaknem megkétszereződik. Ezenkívül természetesen még sok olyan egyéb nyersanyagra, segédanyagra van szükségünk, amelyben a Szovjetunió bővelkedik, de az ottani fokozódó felhasználásnak, a természeti kincsek kitermelésének ütemét figyelembe véve, már a Szovjetuniónak is problémát okoz más országok és így köztük hazánk ellátása. Ezekkel a gondokkal természetesen nekünk is számolnunk kell. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között még inkább bebizonyo-