Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének országgyűlési expozéja a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatása alkalmából

a Varsói Szerződést. E közös törekvés hatotta át és vezette munkájában küldöttségeinket a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének legutóbbi budapesti ülésén is. Közösen írtuk alá azt a nagy jelentőségű okmányt, amely felhívással fordult valamennyi európai államhoz annak érdekében, hogy erősítsék erőfeszítéseiket az európai béke és biztonság megszilárdítására. A felhívás kibocsátása óta az egész világon visszhangra találtak az abban megfogalmazott szavak. Mind szélesebb körű megértésre találtak azok az érvek, hogy a történelem akaratából egy kontinensen élő népek akkor szavatolhatják az igazi biztonságot s a szilárd békét, ha szándékaikkal, tetteikkel s minden erejükkel a feszültség enyhítését szolgálják, társadalmi berendezkedésükre való tekintet nélkül. Úgy véljük, hogy a realitások figyelembevételével célul tűzhetjük ki a megérett közös érdekű nemzetközi problémák megoldását, a sokoldalú együttműködés kialakítását összeurópai alapon. Az Európa országaihoz intézett felhívásunkat napirendre tűzte a NATO legutóbbi tanácsülése is. Számos delegáció kedvezően foglalt állást a budapesti felhívás tanulmányozása mellett. Országgyűlésünk fórumán is szeretnénk kihangsúlyozni, amit a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének az európai országokhoz Budapestről intézett felhívása megállapított, hogy célunk az európai népek, országok békés együttműködése feltételeinek megteremtése, a feszültségi gócok felszámolása. Javasoljuk, hogy abból induljunk ki, amit a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása tartalmaz. Idézem: ,,A jószomszédi viszonyhoz, a bizalom megteremtéséhez és az egymás megértéséhez vezető út valamennyi európai ország népeinek és kormányainak akaratától és erőfeszítésétől függ. Napjaink Európája, ahogyan a második világháború után kialakult, több mint 30, nagy és kicsi, különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és érdekli országot jelent. A történelem akaratából azonban egymás mellett kell élniük, és ezen a tényen senki sem változtathat." Mint említettem, a felhívás megértésre, visszhangra talált hivatalos körökben és a világ közvéleményében egyaránt. Józanul és reálisan gondolkodó, Európa békéjéért felelősséget érző államférfiak, politikusok mind többen értenek egyet velünk abban, hogy időszerű lenne összehívni egy összeurópai konferenciát. Mindezt azért jelentjük ki határozottan s a tények ismeretében, mert a Magyar Népköztársaság kormánya abban a megtiszteltetésben részesült, hogy megbízást kapott a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületétől a felhívás továbbítására az európai országok kormányaihoz. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság külképviseletének vezetői a felhívást átadták minden olyan európai ország hivatalos képviselőinek, amely nem tagja a Varsói Szerződés szervezetének. Képviselőnk átnyújtotta az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának is a Varsói Szerződés tagállamainak felhívását Európa országaihoz, amelyet az ENSZ-ben hivatalos dokumentumként tettek közzé. E megtisztelő megbízatás teljesítése során szerzett tapasztalataink is bizonyítják, hogy erősödik az európai kontinensen az együttműködés szelleme, és napjaink realitása fölött még azok sem hunyhatnak szemet, akik tagadták és ma is tagadják a békés egymás mellett élés történelmi szükségszerűségét. Ezeknek a tapasztalatoknak megfelelően szükséges előkészíteni a Varsói Szerződés tagállamainak felhívásában foglalt célkitűzések megvalósítását szolgáló további konkrét lépéseket.