Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Csatorday Károlynak a Biztonsági Tanácsban elmondott beszéde a közel-keleti kérdésről
állapodás mindkét oldalon két zászlóaljra korlátozza a városban tartható védelmi erőket, a tervezett parádé nyílt kihívás az ENSZ-szel szemben. Mint már korábban említettem, két közgyűlési határozat szólította fel Izraelt, hogy szüntessen be minden akciót Jeruzsálem státusának megváltoztatására. Az, hogy Izrael mindezt figyelemén kívül hagyja, és habozás nélkül katonai parádét akar rendezni egy másik ENSZ-tagállam területén, csak Szervezetünk valamennyi tagjának felháborodását válthatja ki. Ezzel kapcsolatban szeretném emlékeztetni a Biztonsági Tanácsot, hogy van már egy precedens, amelyet követhet. A 162. (1961.) sz. határozattal jóváhagyta a Fegyverszüneti Vegyesbizottság döntését, amely 1961. március 20-án megállapította, hogy az Általános Fegyverszüneti Megállapodásban megengedettnél nagyobb mennyiségű nehéz fegyverzet, amely a demarkációs vonal izraeli oldalán Jeruzsálemben található, a Megállapodás Izrael részéről történő megsértését jelenti. Ezért elítélte Izraelnek ezt a lépését és felszólította az izraeli hatóságokat, hogy a legszigorúbb intézkedésekkel akadályozzák meg hasonló szerződésszegés megismétlődését és a jövőben ne juttassanak Jeruzsálembe az Általános Fegyverszüneti Megállapodásban megengedettnél nagyobb mennyiségű fegyverzetet. Küldöttségem úgy véli, hogy a Biztonsági Tanács nyilvánvalóan nem tehet ennél kevesebbet, amikor a Fegyverszüneti Megállapodás ilyen megsértéséhez egy határozott kihívás járul az ENSZ különböző szerveinek döntéseivel szemben. Izrael értésére kell adni, hogy nem helyezheti magát a nemzetek joga fölé, az ENSZ Alapokmányát is ideértve. A főtitkár 1968. április 20-i jegyzékében ezt az álláspontot támogatta annak kijelentésével, hogy ,,A főtitkár hangsúlyozni kívánja, hogy katonai parádé tartása ebben a térségben jelenleg csaknem biztosan a feszültség növelését eredményezi KözelKeleten és negatívan befolyásolhatja a térség problémáinak békés megoldására irányuló mostani erőfeszítéseket." (S/8561, 3. bek.) A nagyon is világosan beszélő tények és azok jogi háttere ellenére az izraeli képviselő ma nemcsak megismételte a Biztonsági Tanácsnak címzett hangos gyalázkodását, hanem egyes újságjelentések szerint fölényesen el is utasította a főtitkár megkeresését, aki csupán Jeruzsálemmel kapcsolatos kötelezettségeikre emlékeztette őket. Izrael magatartása erélyes figyelmeztetésül szolgál az egész nemzetközi közösségnek, hogy minden erővel meg kell fékezni az agresszort. Mi mással kell még igazolni az Izrael megszállta területek arab lakosságának elidegeníthetetlen jogát ahhoz, hogy az ellenállás fegyveréhez nyúljon és harcoljon szabadságáért? Ezért mondotta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára a Hazafias Népfront 1968. április 19-i budapesti kongresszusán elhangzott felszólalásában: ,,A legutóbbi, Jordánia elleni fegyveres támadások ismét bebizonyították, hogy Izrael kormánya agressziós politikáját folytatja, semmibe veszi az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozatát, s tetézi korábbi bűneinek halmazatát. Mi ebben az esetben is a megtámadottak, az arab országok oldalán állunk, az ő ügyüket támogatjuk."
