Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Csatorday Károlynak a Biztonsági Tanácsban elmondott beszéde a közel-keleti kérdésről

CSATORDAY KÁROLYNAK A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN ELMONDOTT BESZÉDE 27 A KÖZEL-KELETI KÉRDÉSRŐL Elnök Úr! A Biztonsági Tanácsot ismét azért hívták össze, hogy Izraelnek a Szervezetünkkel szembeni legújabb kihívásával foglalkozzék. Jordánia állandó képviselőjének a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levele szerint: „Izrael erőszakos cselekményei most az 1968. május 2-ára Jeruzsálemben tervezett izraeli katonai parádéban csúcsosodnak ki, amelyek Jeruzsálem megszállt városában veszik majd kezdetüket." (S/8560, 1. old.) Izraelnek Jeruzsálemmel kapcsolatos politikája jelzi talán a legjobban, hogy Izrael miféle békét és egymás mellett élést kínál arab szomszédainak. Mint ismeretes, Jeruzsálem státusát a Jordán Hasemita Királyság és Izrael között 1949. április 3-án Rodoszban aláírt Általános Fegyverszüneti Megállapodás rögzítette. A Megállapodás IV. cikkében ez áll: ,,A fegyverszüneti demarkációs vonalak fő célja azoknak a vonalaknak a megjelölése, melyeken az érintett felek fegyveres erői nem léphetnek túl." Köztudomású, hogy Izrael azzal kezdte a megállapodás rendelkezéseit semmivé tenni, hogy fokozatosan Jeruzsálembe telepítette kormányszerveit. Ezt a politikát sok kormány nem ismerte el és még most sem ismeri el. Mindenki jól emlékszik rá, hogy 1967 júniusában Izrael fegyveres erői átlépték az Izrael képviselői által aláírt megállapodásban kijelölt demarkációs vonalakat. Sőt, nemcsak átlépték, hanem Izrael olyan hivatalos képviselői, mint Eskol miniszterelnök és mások, nyíltan kijelentették, hogy Izrael elhatározta: annektálni fogja Jeruzsálem Jordán részét, amelyet fegyverrel hódítottak el. Ez az oka, hogy a Közgyűlés ötödik rendkívüli ülésszaka túlnyomó többséggel két határozat elfogadását is szükségesnek látta Jeruzsálemmel kapcsolatban. A 2253. (ES V.) sz. első határozatban a Közgyűlés megállapította, hogy Izraelnek a város státusának megváltoztatására tett intézkedései érvénytelenek, és felszólította Izraelt, hogy vonja vissza a már meghozott összes intézkedéseket és azonnal szüntessen be minden akciót Jeruzsálem státusának megváltoztatására. Látva, hogy Izrael továbbra is megsérti Jeruzsálem státusát, a rendkívüli Közgyűlés tíz nappal később kénytelen volt ugyancsak nagy többséggel egy másik határozatot is hozni, amely sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Izrael nem hajtja végre a korábbi határozatot és megismételte a korábbi felhívását, hogy Izrael vonja vissza a már meghozott összes intézkedéseket és szüntessen be minden akciót Jeruzsálem státusának megváltoztatására. Végül a két határozat felkérte a főtitkárt, hogy jelentésben tájékoztassa a Biztonsági Tanácsot a helyzetről és a határozatok végrehajtásáról. A főtitkár 1967. szeptember 12-i jelentésében megállapítja, hogy