Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Közös közlemény hét szocialista ország béketanácsai képviselőinek budapesti találkozójáról
ellenforradalmat nem lehet exportálni. A társadalmi rend az adott ország népének törekvésétől, akaratától, elhatározásától függ, s ez így lesz a jövőben is. Napirenden tartjuk és mi, magyarok, a magunk részéről szorgalmazzuk a jelenlegi viszonyok között a Varsói Szerződés fejlesztését, a szocialista országok hatékonyabb gazdasági együttműködését és összefogását, mert ez közös érdekeink, jogaink védelmét szolgálja és meggyorsítja fejlődésünket. KÖZÖS KÖZLEMÉNY HÉT SZOCIALISTA ORSZÁG BÉKETANÁCSAI KÉPVISELŐINEK 30-31 BUDAPESTI TALÁLKOZÓJÁRÓL A Magyar Országos Béketanács kezdeményezésére Budapesten tanácskoztak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió béketanácsainak képviselői. Az elvtársi légkörben lezajlott találkozón eszmecserét folytattak a békemozgalmak előtt álló legfontosabb feladatokról, az Egyesült Államok vietnami agressziója elleni harc, az európai biztonságért vívott küzdelem legfőbb és legégetőbb kérdéseiről. Megvitattak más kérdéseket is, amelyek megoldása az egész emberiség és a béke javát szolgálná. Vélemény- és információcserét folytattak a Béke-világtanács elnökségének novemberi helsinki ülésével, valamint a béke-világmozgalom 20. évfordulójának tennivalóival kapcsolatban. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK-beli, a román és a szovjet békemozgalmak képviselői kifejezték egyetértésüket és készségüket, hogy együttes erőfeszítésekkel segítik elő a Béke-világtanács elnöksége soron következő ülésének és a stockholmi nemzetközi Vietnam-konferencia állandó bizottságának napirendjén szereplő közös feladatok megoldását. Minden erejükkel elősegítik, hogy a következő hónapok újabb fellendülést hozzanak az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen tiltakozó és a vietnami nép igazságos harcát támogató szolidaritási mozgalomban, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front javaslatainak támogatásában. A résztvevők szükségesnek tartják, hogy más békemozgalmakkal és tömegszervezetekkel közösen új kezdeményezések és akciók induljanak a második világháború után Európában kialakult realitások elismertetéséért, a szilárd európai biztonság megteremtéséért. A delegációk úgy vélik, hogy a békéért vívott küzdelem megkívánja mindazok közös frontjának megteremtését, akik gyűlölik a háborút és készek cselekedni a veszély elhárításáért. A találkozón részt vett külföldi delegációk kétoldalú megbeszéléseket folytattak az Országos Béketanács vezetőivel, valamint egymással. Tanácskozásaik közben érkezett a hír, hogy Johnson elnök bejelentette a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának teljes megszüntetését. A küldöttségek őszinte örömmel fogadták és a vietnami nép világraszóló sikereként értékelték a bejelentést. Ezzel egyidejűleg kifejezték meggyőződésüket: további szívós és következetes küzdelemre lesz szükség ahhoz, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is elismerje a dél-vietnami nép egyedüli jogos képviselőjének a