Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter felszólalása az Országgyűlés ülésén

szonylag nyugodtabbnak szoktuk minősíteni. Központi Bizottságunk és kormányunk a múlt évek során is mindig úgy nyilatkozott meg az európai viszonylagosan nyugodt - helyzetről, hogy óvatosságra intett mindenféle felületes optimizmussal és illúziókkal szemben. Az 1966. évi bukaresti nyilatkozat a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének tárgyalásai eredményeiről és az 1967. évi Karlovy Vary-i nyilatkozat az európai kommunista pártok tárgyalásairól reálisan tárta fel az európai viszonyok megoldatlan problémáit és megmutatta azokat az utakat, amelyeken nagy távlatban a valódi biztonságot meg lehet teremteni Európában. Bármilyen tárgyalásban vettünk is részt, beleértve a nyugat-német kormány képviselőit is, mindig világossá tettük, hogy amíg a két Németország létezésének ténye, a két Németország határainak érvényessége, az Odera-Neissehatár és a két Németország közötti határ érvényessége, valamint Nyugat-Berlin sajátságos státusa kellő formában nemzetközi elismerést nem nyer, mindaddig az európai nyugalom csak felszínes jelenség és bármely pillanatban kitörhet új hidegháborús, sőt fegyveres konfliktus is Európában. A jelek azt mutatják, hogy Európa a néhány esztendei viszonylagos csend után újra a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerül. Most nyílik a lehetősége annak, hogy az eddigieknél félreérthetetlenebb tárgyalásokat lehessen folytatni a Varsói Szerződés tagországai és a NATO tagországai között, Kelet-Európa és Nyugat-Európa országai között, a szocialista és a kapitalista országok között az európai biztonság tartós, szilárd és nem katonai szövetségi szervezeteken, hanem az országok jószomszédi, békés kapcsolatain nyugvó rendszeréről. A Magyar Népköztársaság - úgy mint a múltban - az új, kedvező lehetőségek között még nagyobb aktivitással kész részt venni az európai biztonság formálására irányuló minden nemzetközi vállalkozásban. Az európai biztonság új rendszere nem egyszerre és készen hull az európai népek ölébe. Ezért szívós és körültekintő politikai munkát kell végezni az államközi kapcsolatok terén. Európa különböző területein, a Balti-tengertől az Adriáig vannak kezdeményezések regionális együttműködésre, csökkentett fegyverkezési zónákra, atommentes övezetekre vonatkozóan. A Magyar Népköztársaság a Duna-völgyi országok és közép-európai országok együttműködését igyekszik elősegíteni a nemzetközi feszültségek enyhítése, az európai biztonság feltételeinek megteremtése érdekében. A Magyar Népköztársaság, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Ausztria gazdasági együttműködésének olyan nagy távlati lehetőségei vannak, amelyek a Duna völgyében élő népek barátságát, életszínvonalát soha nem látott magaslatokra emelhetik. Mi ebben a tudatban folytatjuk tárgyalásainkat gazdasági és egyéb kapcsolatainkról a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Romániával, Jugoszláviával, Ausztriával. Valószínűleg ismert az Országgyűlés tagjai előtt, hogy úgyszólván csak az imént jöttem haza az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűléséről, ahol Népköztársaságunk külpolitikai törekvéseiről és a mai nemzetközi helyzet leglényegesebb kérdéseiről adtam tájékoztatót az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamainak képviselői előtt. Sajtónk bőven foglalkozott állásfoglalásunkkal, így annak részleteire most nem térek vissza. Inkább csak a helyzet értékelésével foglalkozom.