Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának beszéde a magyar-szovjet barátsági nagygyűlésen Moszkvában
tika, amelyet az Amerikai Egyesült Államok kormányának támogatásával a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei folytatnak. A bonni kormány manőverezni próbál a diplomácia és az államközi kapcsolatok területén. Demokratikus, békeszerető államnak szeretné feltüntetni a szövetségi köztársaságot. Szavaik és tetteik között azonban széles szakadék tátong. Bizonyítja ezt, hogy a haladó erőket elnyomják, a neofasiszták viszont mind nagyobb mozgási lehetőséget kapnak. Legutóbb a Bundestagban elfogadták az úgynevezett szükségállapot-törvényeket, amelyek mindenekelőtt a nyugatnémet dolgozók gúzsbakötését jelentik, azonkívül a Német Demokratikus Köztársaság elleni hidegháborús politikát szolgálják. Az egész német nép jövőjét az a társadalom képviseli, amely a Német Demokratikus Köztársaságban épül és erősödik. Mi szolidárisak vagyunk a Német Demokratikus Köztársaság népével, kormányával, és segítjük harcukat, amelyet szuverenitásuk védelmében, a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szoros szövetségben, a nyugatnémet militarizmus ellen vívnak. Európa biztonságának, békéjének érdekében támogatjuk földrészünk minden haladó erőjét. Az a véleményünk, hogy az európai országok közös gondjairól, amelyek kizárólag ezekre az országokra tartoznak, a kormányoknak, a parlamenteknek is tanácskozniuk kell. Meggyőződésünk, hogy konstruktív eszmecserével, a helyzet józan mérlegelésével, ésszerű megállapodásokkal Európa népeinek határozott és összehangolt fellépésével megoldható Európa biztonságának problémája. Kormányunk síkraszáll a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája mellett. Ezt a politikát a szocialista országok hirdették meg, harcolnak érte, és jelentős sikereket értek el. A békés egymellett élés elvének olyan a vonzóereje, a tömegek előtt olyan népszerű, hogy még az imperialista agresszorok is hangoztatják, miközben lábbal tiporják más népek jogait, és rátámadnak békés országokra. A békés egymás mellett élés általunk meghirdetett politikája garantálja a népek biztonságát, a nemzetek Önállóságát, függetlenségét. A kommunistáknak nincsen szükségük háborúra, hogy eszméiket terjesszék. A népeknek békét, nyugalmat akarnak. E szellemben kormányunk is megragad minden lehetőséget, amely eltávolítja a háború veszélyét az emberiség feje felől. A Szovjetunió és jó néhány más szocialista ország már nem egyszer tett konstruktív javaslatot a nemzetközi feszültség csökkentésére, a háború lehetőségének kiküszöbölésére. Mi ilyen kezdeményezésnek tekintjük az atomsorompó-egyezményt is. Kezdettől fogva mellette voltunk, és most aláirtuk a megállapodást. Minthogy az ENSZ általános vitájában mindössze négy ország szavazott ellene, reméljük, hogy az egyezmény jelentőségét felismerve, minél többen alá fogják írni, köztük azok is, akik különböző okoknál fogva eddig tartózkodtak. Kedves Elvtársak! Napjainkban rendkívül nagy, a nemzetközi élet egészére kiható jelentősége van a szocialista országok egységének, belső szilárdságának, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatának. Ezt az imperialisták is felismerték. Hatalmas összegeket áldoznak az ellenünk folytatott propagandaháborúra, még külön „tudományos kutatóintézetet" is létrehoztak azzal a céllal, hogy ideológiai zűrzavart támasz-