Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Csatorday Károly beszéde az ENSZ Közgyűlésének XXII. ülésszakán az atomsorompóról

sorban az európai biztonság szempontjából vizsgálja a szerződéstervezet gyakorlati jelentőségét. Az első és a második világháború is Európából indult ki. A második világháború az elsőnél is szörnyűbb szenvedéseket zúdított a magyar népre; a felnőtt lakosság 10%-át kitevő 700 000 magyar ember halálát okozta és az anyagi károk ötévi békés termelés teljes nemzeti jövedelmével értek föl. A mai Európa politikai fejlődése állandóan arra emlékeztet bennünket, hogy a potsdami megállapodásnak még mindig vannak teljesítetlen rendelkezései. Tudjuk, hogy a fennálló határok revízióját követelik. A múltbeli tapasztalatokból és a közvetlen agresszió eredményeként a közelmúltban tapasztalt területi hódítás láttán nagyon is tisztában vagyunk az ilyen követelésekben rejlő veszélyekkel. Ezért mindent el kell követni annak megakadályozására, hogy Európában ismét kirobbanjon egy harmadik világháború, egy területi törekvésektől motivált háború. Európa mai arculata azt mutatja, hogy kontinensünkön három atomhatalom van és az államok legnagyobb része már közel áll ahhoz, hogy nukleáris kapacitással rendelkezzék. Egy európai nukleáris háborúnak szinte elképzelhetetlen következményei lennének. A főtitkárnak a tanácsadó csoport által készített jelentése az I. fejezet 14-19. pontjában a következőket írja a feltételezés szerint egy 1 160 000 lakosú városra dobott földön robbanó, 1 megatonnás bomba várható hatásáról: ,,Az összes lakosok mintegy egyharmada pusztulna el a robbanás és a tűz vagy az első két napon őket érő sugárzás következtében. Harmadmillió halott körülbelül ugyanannyi, mint az egész második világháború során a (hagyományos) légitámadások következtében Németországban és Japánban összesen elpusztult polgári lakosság." (A/6858. 17. pont.) A jelentés a továbbiakban megállapítja, hogy: „Röviden, egy a fentihez hasonló nagyvárost . . . tulajdonképpen egyetlen, a központközeiben földön robbanó egymegatonnás bomba is eltörölne a föld színéről." (Uo. 19. pont.) Ezt az értékelést olvasva Budapestre, Magyarország fővárosára gondolunk, amelynek szintén közel kétmillió lakosa van. Körülbelül ugyanilyen sors várna rá is. A neonáci erőknek Európa más részein tapasztalható aggasztó növekedésével szemben örömmel látjuk a Német Demokratikus Köztársaság egészséges fejlődését, amely más európai országokkal együtt értékesen járult hozzá a szerződéstervezethez. Szeretném felhívni kollégáim figyelmét Ottó Winzernek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének a Közgyűlés elnökéhez 1967. április 19-én intézett levelére (A/C. L/1959.), amelyben nemcsak kormányának a szerződéstervezetet támogató pozitív nyilatkozatát közölte, hanem valamennyiünknek is tudomására hozta, hogy dr. Harry Wünsche nemzetközi jogász és egy másik szakértő is rendelkezésünkre áll majd, ha további tájékozódásra volna szükségünk a Német Demokratikus Köztársaság álláspontjával kapcsolatban. Nagyon könnyen belátható, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének mégis' 179